Az egyesület állásfoglalása

Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete országos értekezletén
a következő Állásfoglalást fogadta el:

Korábbi Nyilatkoztunkat fenntartjuk, mert az abban foglaltak ma is aktuálisak.

Az Alkotmány 13. Szakasza /2/ bek. leszögezi:

"Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."

Ennek ellenére évtizedeken keresztül családvédelmi érdekekre hivatkozva kisajátították az elvált apák tulajdonát, akik emiatt gyakran szó szerint is földönfutóvá váltak. Álláspontunk szerint ezzel az állam az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul kárt okozott, mert nem lehet az Alkotmány értelmében egy társadalmi rétegtől önkényesen kisajátítani a tulajdonát, ugyanis legalább akkora anyagi terhet kellett volna vállalnia a társadalomnak, de az elvált anyáknak is, a gyermekek fejlődése érdekében, mint amit az elvált apákra róttak.

Szűnjön meg a házassági vagyonközösség jogintézménye. A szülői felügyeleti jog olyan alapvető joga az embernek, ami nem szünetelhet. Ez Alkotmányellenes, s az aláírt nemzetközi egyezményekbe ütközik. Korlátozására csak kivételesen kerülhet sor, ha a szülő a gyermeket kifejezetten veszélyezteti. Ez azonban nem kötődhet a váláshoz. A válás ténye miatt nem büntethető egyik szülő sem, az ebből származó privilégiumokat meg kell szüntetni. (pl. kiemelt családi pótlék.)

Legyen a Csjt-ben főszabály a gyermekek KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELETE!

A Gyermek Jogairól szóló ENSZ DEKRÉTUMOT sürgősen összhangba kell hozni a belső jogrendszerrel, biztosítani kell a gyermekjogok - így a mindkét szülőjéhez való személyes és közvetlen kapcsolattartás jogának az érvényesülését. Tarthatatlan, hogy az ilyen ügyekben hónapokon keresztül nem történik semmilyen érdemi intézkedés. A kapcsolattartás biztosítása érdekében valamennyi "állami szerv" /bíróság, gyámszék stb. / soron kívüli, előzetesen végrehajtható intézkedést hozzon, és ennek törvényi alapjait meg kell teremteni.

Szűnjön meg a tartás elmulasztása miatti BTK büntetés, mert ez alapvetően polgári jogi kötelem. Helyette legyen büntetendő a kapcsolattartás akadályozása is, mert ez a gyermek személyi szabadságának és az apa szülői jogainak korlátozása, s legalább olyan káros a gyermekek fejlődésére, mint az elhelyezés indokolatlan megváltoztatása. /BTK. 196.§: 194§/

Létminimum alatti "jövedelemből" ne lehessen tartásdíjat levonni. Az állam és az anya is köteles helytállni a gyermeknevelés költségeiben, az eddigieknél jelentősebb mértékben. Az állami nevelt gyermekekre 250 000 Ft/per év költség jut, vajon miért nem kaphatja meg ezt minden család?

A bírák polgári konzultatív tanácsa foglalkozzon a családjogi törvénykezés tapasztalataival, és erre hívják meg az érintett egyesületeket, szakértőket /pl. pszichológusokat / is!

A tartásdíj szabályozásánál biztosítsák a csökkentési lehetőséget is a kötelezett jövedelme változásánál. /pl. munkanélküliség /

A levonások alapját újra kell szabályozni, mert p1. egy jól meno vállalkozó vagy szakmunkás sokszor a gyermek szükségletét irreálisan meghaladó összeget köteles fizetni, míg ha csődbe megy, nem kap vissza belőle semmit.

Az anya legyen köteles törvényileg elszámolni a kapott tartásdíjjal, családi pótlékkal az apa felé, úgy mint a gyám.

Ha az anya /másik szülő / nem biztosítja a kapcsolattartást, a kötelezett /apa/ legyen jogosult bírósági letétbe helyezni a tartásdíjat!

Válás után a feleség férje nevét csak írásos beleegyezésével használhassa .

A nagyszülői kapcsolattartás is legyen törvényben szabályozott alanyi jog.

A családjogi ügyekben is érvényt kell szerezni a hamis tanúzás, rágalmazás stb. törvényes következményeinek.