Elvált apák kiskátéja…

Elvált apák kiskátéja…

 

Már a házasságkötés előtt készülj az esetleges válásra! Ne ugorj bele az első tartósnak látszó kapcsolatba végleges szándékkal, hogy csak "Vele" tudod leélni az életed! Próbáld kiismerni partnered! Tájékozódj rokoni, ismerősi körökben, ismerd meg választottad szüleit konkrét élethelyzetekben! Ha lehet próbáljatok összeköltözni, együtt gazdálkodni legalább 3-4 hónapig (Lakva ismeritek meg egymást.)


Ha mégis a házasság mellett döntötök, kössetek házassági vagyonjogi szerződést. Gondolj arra, ha most nem tudtok megegyezni, mi lesz az esetleges váláskor (A szerződéshez közjegyzői, ügyvédi ellenjegyzés szükséges, nem árt tanácsukat kikérni!) Ez az egyetlen módja ugyanis, hogy a házassági közös vagyon törvényi védelmétől eltérjetek. Ellenkező esetben nem számít ki, mit teljesített a házasság alatt - minden közös lesz (különösen a vagyongyarapodás, a veszteség már nem annyira)! Már a kezdetkor nem árt tehát egy vagyonleltárral kezdeni.


A házasság alatt folyamatosan tájékozódj vagyoni helyzetetekről, a kiadásokról, bevételekről, az ingó /tv, rádió, autó, video stb./ és ingatlan tulajdonotok sorsáról, a hatósági (rendőrségi, földhivatali stb.) bejegyzésekro1, hogy azok aszerint történtek-e, ahogy megállapodtatok?


Minden tulajdonodról/a közös tulajdonról is/ legyen hiteles dokumentumod, amihez senki más nem férhet hozzá. (Érvényes ez a különböző hitelek, közüzemi díjak stb. törlesztésére is.) Jegyezd fel a takarékbetétkönyvek, átutalási számlák, részvények, értékjegyek stb. Számát, kísérd figyelemmel felhasználásukat!


Mindemellett törődj feleséged, gyermekeid érzelmi életével, rendszeresen szervezz velük közös programokat, üdülést. Ne magadnak élj, indokként az apróbb figyelmességekről ne feledkezz el! Ne vállalj folyamatosan éjszakai műszakot, taxizást, mert ez egyenes út a váláshoz! A gyarapodó anyagi javak nem pótolják a hiányzó férjet, apát! Ha repedezik a házasságod burka, ne azonnal a válás gondolata foglalkoztasson, beszéld meg rokonokkal, ismerősökkel! A válások ritkán szoktak jól sikerülni, általában mindkét fél megsínyli, de különösen a gyermekeitek számára okozhat jóvátehetetlen károkat. Ha még sincs más megoldás, javasoljuk a próbaválást, azaz hatósági /bírósági/ döntés nélküli különélést legalább 3-4 hónap időtartamban, hátha nem találsz megunt, megutált stb. feleséged helyett jobbat! Közben keress meg egy ügyvédet, pszichológust. Ha már másodfokon is elvesztetted a válópert, ritkán lehet tényleges segítséget nyújtani. Ebben az időszakban aktuális az egyesületünk felkeresése is, hogy tájékozódj, milyen sors vár rád!


Ha mégis a válás mellett dönt valamelyik fél, még mindig jobb egy korrekt egyezség, mint a legjobb bírói ítélet. /Ne feledd 90 százalékuk no!/ Az viszont nem egyezség, hanem diktátum, ha csak a nejed akarata érvényesül, ennél még az ítélet is jobb. Tartsd szem előtt, hogy mindig annak kell bizonyítania, aki állít valamit. A per során mindkét félnek azonos jogai vannak, tehát az elváló apának is joga van személyesen előadni, hogy mik voltak a házasság megromlásának az okai. Joga van ahhoz, hogy a másik félhez, tanúkhoz kérdést intézzen, a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tegyen. Ragaszkodj hozzá, hogy a fontos nyilatkozatok jegyzőkönyvbe kerüljenek! A legrosszabb taktika, ha valaki úgy kívánja egyben tartani a házasságát, hogy nem megy el egyik tárgyalásra sem! Ennek pervesztés, vagyonvesztés lehet a következménye! A gyermekelhelyezésnél egyik szülőnek sincs előjoga. A gyermek nem az anya tulajdona! /Ma már mindkét szülő GYED-re, GYES-re mehet a gyermek 1 éves korától, így nem indokolt előnyben részesíteni az anyát a gyermek kora, neme alapján. Fontos megjegyezni, hogy akinél a gyermeket elhelyezi a bíróság, az gyakorolhat szinte minden jogot vele kapcsolatban, a másik fél jogfosztottá válik, mintegy kapcsolattartásra szorítva. Megilleti viszont a döntési jog gyermeke nevéről, tartózkodási helyéről, iskolájának, életpályájának megválasztásában. Ne hagyd el meggondolatlanul a közös lakást, mert így lehet, hogy nem térhetsz ide vissza, s a gyermekkel sem találkozhatsz, ráadásul a bíróság sem fog mégítélni még egy formális lakáshasználati díjat sem!


A közös tulajdonú lakásban mindkét fél lakáshasználatát biztosítja a bíróság, hacsak valamelyik nem tanúsít összeférhetetlen magatartást. Jogi képviselődet ösztönözd abba az irányba, hogy jogaid érvényesítse.


Az ítélet gyermekkel kapcsolatos részének végrehajtása a gyámhatóságra tartozik: Itt is joga van az apának, hogy minden kérését, nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalják, s általában a hatóságnak 15-30 napon belül intézkednie kell. Ha az anya akadályozza a kapcsolattartást, 10.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ne várd meg, amíg hónapok telnek el a kapcsolattartás akadályozása óta, mert később egyre kevesebb remény van a gyermekkel a közös hang megtalálására. A kapcsolattartás a gyermeknek is kötelessége. Ennek elmaradásáért azonban ne öt okold, mert véleménye könnyen befolyásolható, inkább keress meg minden lehetőséget a találkozásra /óvoda, iskola, ismerősök lakása, névnap születésnap stb./ Soha ne hagyd a gyermeket egyedül, a kapcsolattartásban törekedj a rendszerességre, s légy számára elérhető! /Adj neki telefonkártyát, megcímzett levelezőlapot stb. /Legjobb, ha a kapcsolattartásnál a gyermekátadás helyszínének valamilyen közintézményt választasz, ahol kisebb az esély arra, hogy a másik szülő /anya / provokál!

A közös vagyon megosztásánál /ami több éves pereskedést jelent/ mindkét félnek azonos jogai vannak. Soha ne mondj le a lakásról, bútorról stb. a gyermek javára, mert ha nem nálad van elhelyezve, a másik szülő azt értékesítheti, s mire bakfis vagy kamaszkorba kerül, kiderül, hogy nincs semmije, az anya odavágja: most már boldogulj Te vele, ha tudsz.

A tartásdíjba való beszámításnak nincs értelme ilyen infláció mellett, mert a másik fél bármikor pert indíthat ellened, hogy megváltoztak az életviszonyaik.