APÁK KÖVETELÉSEIRŐL A MÉDIÁKBAN

Apa szívű apák klubja - Nana.hu

2007. máj. 25. ... dr.Hegedűs István. 2007. június 16. 02:32. Kedves Elvált Apák! A fentieket még annyival egészíteném ki,hogy akkor van esély a jiogszabályok ...
www.nana.hu/.../apa-szivu-apak-klubja-33159.html - Tárolt változat - Hasonló

Elvált apák | Családi Net

2009. jan. 2. ... Nem véletlen, hogy az elsők közt jött létre egy civil szervezet a megsegítésükre . dr. Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi ...
www.csaladinet.hu/hirek/.../elvalt_apak - Tárolt változat - Hasonlógarazskapu.cgr.hu/hegedus-istvan-vallalkozo/8802/ - Tárolt változat

Index - Bulvár - A hajléktalanok kétharmada elvált apa

2007. szept. 3. ... dr. Hegedűs István szerint az elvált apák nem tájékozódnak időben. Mikor alakult az Egyesület és mik a célkitűzéseik? ...
index.hu/bulvar/elvalt5661/ - Tárolt változat - Hasonló

A kapcsolattartás jogi lehetőségei

Kell egy cél az apáknak

A házasságok nagy többsége Magyarországon egy idő után felbomlik, az emberek elválnak, a gyermekek pedig a válás után "pórul járnak". A Kossuth Rádió Háttér című műsorában Farkas Erika beszélgetett dr. Hegedűs István ügyvéddel, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének vezetőjével és dr. Kardos Ferenc pszichológussal, a Kapcsolat Alapítvány Kuratóriumának és a Párkapcsolat szerkesztőbizottságának elnökével.

Farkas Erika: - Önök, Hegedűs úr, miért küzdenek az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületében?
Dr. Hegedűs István: - A jogegyenlőségért. Azért, hogy az elvált apáknak is legyen joguk a gyermeküket nevelni. Ez az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a válóperek során megfosztják őket a jogaiktól. Csak egy nagyon szűk körű kapcsolattartás van megengedve számukra. Ebben szeretnénk nekik segíteni. Emellett számos egyéb hátrány is éri őket: lakáskérdés például. De elfogadhatatlan az a túlzott mértékű tartásdíj is, ami érvényesül a mai magyar bírói gyakorlatban, részben jogszabályi alapokon, és sok más egyéb kérdésben is megpróbálunk segíteni, hiszen amikor a gyermek jövőjével kapcsolatban véleményt kell nyilvánítani, akkor gyakorlatilag kirekesztődnek a gyermek sorsából. Amikor elválnak, akkor nemcsak a feleségüktől válnak el ezek a férfiak, apák, hanem a gyermeküktől is. Úgy gondoljuk ez a gyermeknek rendkívül hátrányos, de az apáknak is hatalmas traumát jelent. Benne van a három legnagyobb traumában az, amikor egy apának el kell válnia a családjától. Ezt nagyon nehezen dolgozzák fel az apák.
F. E.: - Ön elvált ember?
H. I.: - Igen, bár nekem talán annyiban szerencsém van, hogy meg tudtam egyezni a volt feleségemmel. Gyakorlatilag egy közös szülői felügyelethez hasonló állapotot alakítottunk ki. A gyermekeimmel is jó a kapcsolatom, tehát nem elsősorban a saját sorsom vezérelt, hanem az a rengeteg probléma, ami a peres eljárások során felmerül. Hogy egy pedagógus apa nem kaphatja meg a gyermekét, vagy az az apa, aki otthon volt vele két-három évig GYES-en, tehát van egyfajta előítélet, miszerint a feleség eleve alkalmas a gyereknevelésre, míg a férj alkalmatlan. Úgy gondolom ma már ez nem igaz. A férfiak bekapcsolódtak a gyermeknevelésbe.
F. E.: - Szeretném, ha két szót kommentálna a másik vendégem, Kardos Ferenc. Hegedűs ügyvéd úr azt mondta: válni kényszerülnek a férfiak, és el kell menniük a kapcsolatból. Ebben én érzek egyfajta szubjektivitást...

"...a férfiak hagyják magukat félreállítani. Pénzkereső automatává degradálják saját
magukat...

Dr. Kardos Ferenc: - Mi ezt az egészet a gyermek oldaláról látjuk. Alapítványunknak az a célja, hogy a gyermek mindkét szülőhöz való jogát megtartsa a válás után is. Ismerjük már az összes trükköt, ahogy a gondozó szülő meg akarja akadályoznia látogató szülővel a kapcsolatot. Viszont mostanában elég gyakran előfordul az is, hogy a gondozó szülő mondja azt, hogy jó lenne előkeríteni a látogató szülőt; legtöbbször az apát. Nekem az a tapasztalatom, hogy egyre többet kellene foglalkozni az apákkal, hogy ne adják fel olyan könnyen. Ne lépjenek le! A konfliktusokat tudni kell kezelni egy családban. Nem elég az, hogy egy veszekedés után egyszerűen "kiszállunk", és néhány év múlva jelentkezünk, hogy szeretném látni a gyermekemet, aki akkor már elhidegült tőlem, vagy elhidegítették. Ekkor lépünk mi a képbe a Kapcsolat Alapítvánnyal. Közvetítünk a két szülő között, semleges helyet kínálunk a találkozáshoz.
F. E.: - Nem válaszolt a fogalmazásmódbeli anomáliára, úgyhogy visszafordulok Hegedűs Istvánhoz: miért mondja azt, hogy a férfiak kényszerülnek válni?
H. I.: - Nekünk talán több adatunk van ezzel kapcsolatban, mint Kardos kollégának. Az igazságügyi statisztika szerint a válások kétharmadát az anyák kezdeményezik. Ezért van az, hogy az apák belekényszerülnek a válásba. Sokszor kész tények elé állítják őket. Jobban élnek "kifelé", kevésbé foglalkoznak a belső problémákkal: hogyan működik a család, a gyerekek ellátása milyen, bár ebbe egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak. Az apák nem eléggé tájékozottak a részletkérdésekben. Ez nagyon gyakran vissza is köszön a bontóperekben: a feleségek olyan dolgokat tudnak a közös élettel kapcsolatban elmondani, amiben az apák nem tudnak állást foglalni, nincsen élettapasztalatuk.
F. E.: - Kifejezetten férfipárti vagyok, mégis most a nőket védem: amit ön mond, abból az következik, hogy a férfiak valamit nem tudnak jól, mert nem tanulták meg. Miért?
H. I.: - Ez nem ilyen egyszerű. Kialakultak bizonyos nemi szerepek.
Arra kellene ösztönözni a férfiakat, hogy jobban foglalkozzanak a családi dolgokkal...
K. F.: - Ezt aláírom. Azt látom, hogy a férfiak hagyják magukat félreállítani. Pénzkereső automatává degradálják saját magukat. Későn jönnek haza, a gyerekkel nincsen kapcsolatuk. Azt gondolják, hogy elegendő az, ha leteszik az asztalra a keresményt. Amikor elválnak, és utána próbálják tartani a kapcsolatot, akkor már olyan helyzetben vannak, hogy nulláról kell indulni: kiszorultak a családból.
H. I.: - Sajnos ez valóban gyakori eset. Bár bennünket elsősorban azok a helyzetek foglalkoztatnak, amikor az apa benne van a családban, érdeklődik a gyerek iránt, törődik vele, ennek ellenére hátrányos helyzetbe kényszeríti az anya. Ha ezen a téren változást akarunk, ahhoz mindenképpen jogszabály-módosításra van szükség.
F. E.: - Induljunk ki abból, hogy egy pár elvált és van egy gyerekük. Ennek a gyereknek valahol laknia kell. Az egy fikció, hogy válás után helyben, időben közös nevelés valósuljon meg.
H. I.: - Sokkal kevesebb a konfliktus közös nevelés esetén.
F. E.: - Mi a megvalósítás módja?
H. I.: - 1995-ben javasolta az egyesületünk, hogy kerüljön be a Családjogi Törvénybe a közös szülői felügyelet. Az utóbbi időben felgyorsult a folyamat: a felek a bontóper során megegyeznek a fontos kérdésekben, de elsősorban a gyermek közös nevelésében. Ugyanabba az iskolába járjon, ugyanakkor közel azonos ideig van mindkét szülőnél. A szülők együttműködnek a nevelésben. Fontos lenne, hogy jogszabályi megerősítést kapjon: ha valaki gyermeket vállal, akkor van egy együttműködési kötelezettsége, és a gyermekkel szemben nem teheti meg azt, hogy a saját sérelmei miatt nem akar együttműködni a másik szülővel. Azt hiszem ez mind a két szülőre érvényes. A válóperek során az indulatok mind a két irányba elég sokszor el szoktak szabadulni.
K. F.: - Ezt akkor lehetne igazából megcsinálni, ha a szülők először nem a bíróságra rohannának, és nem ügyvédekkel a hátuk mögött harcolnának. Ha már nincs köztük kommunikáció, akkor legalább egy harmadik, semleges felet, egy mediátort keressenek meg, és egyezzenek meg a gyerekelhelyezés, vagyonelosztás, láthatás kérdésében. Ez Angliában már bevált módszer: fájdalommentesebb, olcsóbb, gyorsabb megoldás. Ide szeretnénk mi eljutni. Hogy az ügyvédnek csak ellenjegyezni kellene az egészet. A válásnak az a legrosszabb hatása, hogy megszakadnak a gyereknek a kapcsolatai. Ha ezeket ki tudjuk védeni, akkor kevésbé sérülnek.
F. E.: - Az a baj, hogy nagyon sok csapdát látok. Az első ilyen, ami nem is csapda, sokkal inkább tragédia, hogy az elvált felek engesztelhetetlenül gyűlölik egymást és a saját életük személyes kudarcaiért a másikat hibáztatják, leértékelik a személyiségét.
K. F.: - Az elvált nők többsége saját tulajdonának tekinti a közös gyermeket. Ez téves felfogás. A gyermek nem tulajdon. Annak a gyereknek joga van, és azt kell érvényesíteni.
F. E.: - Ehhez azonban szándék is kellene...
K. F.: - Sajnos az már csak akkor van meg, amikor szembekerülnek a törvénnyel. Manapság csak ettől lesznek motiváltak egyes emberek...
H. I.: - Meg kellene szüntetni azt a helyzetet, hogy egyértelmű nyertesek és vesztesek legyenek egy válás során. Általában kisebb-nagyobb mértékben mindkét fél felelős azért, hogy eljutottak a válásig. Sokszor megtörténik, hogy egyre jobban elvadulnak a felek, hiszen a gyermekelhelyezéshez számos kedvezmény kötődik: a lakással kapcsolatos jogok, adókedvezmények, kiemelt családi pótlék és a többi. Meg kellene szüntetni ezeket a kedvezményeket, hogy pusztán az emberi viszonyok maradjanak. Ha a vagyonon akarnak vitatkozni, akkor majd egy vagyoni perben vitatkozzanak, de ne tegyék tönkre közös gyermekük életét a bontóper során.
F. E.: - Abból, amit mond az következik, hogy a válás utáni perpatvar szegényügyi probléma.
K. F.: - A mi tapasztaltunk az, hogy a legkifinomultabb csapdákat az értelmiségiek állítják fel egymásnak.
F. E.: - Lépjünk vissza egy picit a beszélgetésben! A törvény erejével lehetne segíteni a kapcsolatok normalizálásán. Azt tapasztalom azonban, hogy az elvált apák nem szívesen fordulnak a hatósághoz, mert úgy gondolják, hogy ártanak a gyermeknek vele.
H. I.: - Nem kell feltétlenül egy-egy eljárásnak szélsőséges formában megvalósulnia. Az egy téves és hibás magatartás, hogy majd a gyerek később föl fogja ismerni, hogy a jó oldalt képviselte a szülő. Sajnos, mire a gyerek felnő annyira el tud idegenedni a másik szülőjétől, hogy a kapcsolat már nem igazán áll helyre. Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy amit lehet, meg kell tenni, nem szélsőséges eszközökkel, de amit a jog biztosít, azt a kapcsolattartás érdekében meg kell lépni. Azt kell mondanom, hogy ebben nem mindig partnerek a bíróságok, de még a gyámhivatalok sem. Gyakran hónapokig nem hajtja végre a gyámhatóság az ítéletet, és akkor az apa eljut odáig, hogy lemondóan legyint és otthagyja a gyermeket. Van jogi lehetőség arra, hogy a felettes szerv intézkedését kérjék, ha a gyámhatóság nem lép időben. Nem szabad abbahagyni sem a saját, sem a gyermekük jövője szempontjából, mert az apáknak kell mindig egy cél, amiért dolgoznak.

Fotó: InterNet Press, Rajz: Papp Norbert