Taxonómia

Taxonómia

Az Apafórum újra működik!

Kedves Sorstársak!

A honlapunk átalakítása végéhez közeledik. A jövőben is a "Fórum"-ban lehet véleményeket, javaslatokat, problémákat felvetni, megvitatni. Itt tesszük közzé a jogi tanácsadáson tapasztaltakat, ami általánosítható. Bármiről lehet írni kinek mi nyomja a szívét!
Kérjük, hogy mindenki szíveskedjen tiszteletben tartani mások személyiségi jogait. "Alpári" szövegeket nem közlünk vagy kitöröljük! (ld.még moderálás)

Észrevételeink

Tisztelt Érdeklődők!

Az alábbiakban közzé tesszük a CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeinket, várjuk a hozzászólásokat!

Tisztelt Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium!

Az IRM honlapján közzétett Ptk. tervezettel kapcsolatban előzetesen rövid észrevételt teszünk- a tervezet sorrendjében- tekintettel arra, hogy a részletes észrevételek előterjesztésére több idő szükséges,amit 2007.dec.31-ig tudunk előterjeszteni, tekintettel arra, hogy az előkészítés is évtizedekig tartott és a joganyag rendkívül terjedelmes az állampolgárok, a szervezetek, gazdálkodó szervek, cégek stb. tevékenységét hosszú távon befolyásolja:

1. Nem derül ki a tervezetből,hogy a Jogalkotásról szóló 1997.évi XI.tv.44-45.§-a alapján készült-e hatásvizsgálat a Ptk. tervezettel érintett jogterületeken?

2. Egyértelműen kellene szabályozni,hogy mi történik az alkotmányos és európai uniós alapjogok megsértése esetében. Egyébként az Alkotmányban az ateista felfogással szemben nem a XII. fejezetben kellene egyebek mellett az államot alkotó polgárok alapvető jogaival és kötelességeivel foglalkozni, hanem az első fejezetben,míg az állam szerveire vonatkozó rendelkezéseknek ezt követően kellene szerepelnie.

3. Korábbi Ptk.-ban ill. Pp. -ben szabályozott lehetőség volt,hogy ha az állampolgár jogvitája egyetlen szervezethez,hatósághoz sem tartozik,akkor jogai érvényesítése érdekében a polgári bíróság előtt pert indíthat. / Nyilván az más kérdés, hogy az ún. bagatel perek korlátozásának más formát kellene találni./Jelezzük a Ptk. és a Polgári perrendtartás felülvizsgálatának párhuzamosan kellene történnie./ Utalunk itt olyan egyszerű dolgokra ami az állampolgárok számára megalázó helyzeteket idéz elő, s az elmúlt 25 évben nem lett megoldva: a tárgyalások szó szerinti jegyzőkönyvezése, ami alapvető jog kellene hogy legyen,pl. a peres feleknek ne a bíróval kelljen vitáznia mi kerüljön a jegyzőkönyvbe -így hogyan biztosítható a bíró „pártatlansága"-, mindent duplán mondanak el, egyszer a peres fél, egyszer a bíró, pl. bontóperekben, hogy a sok bíróságon a peres feleknek középen kell állniuk, ülniük jogi képviselőiktől elszakítva, mint a büntető perekben-bár ott sem indokolt, pl. a bíróságok nem közlik a peres felekkel a következő tárgyalások tervezett hosszát,bár ezt nyilván tartják,csak a büntető ügyekben tüntetik fel a megidézendő tanúkat,a polgári perek idézésein nem, már a bíróságok is forma nyomtatványokat használnak,de nem húzzák ki a nem az adott ügyre vonatkozó részeket stb.

A jogbiztonság elvével nem összeegyeztethető, hogy a bírósági ítéleteket így gyakran a II. fokú bírósági ítéleteket,végzéseket nem egyidejűleg közlik a felekkel, elfogadhatatlan,hogy gyakran a munkáltató előbb kapja meg az ítéletet mint az érintett/az más kérdés,hogy az ítélet munkáltatói közlése a jogkövető állampolgár alapvető személyiségi jogait sérti, különösen a letiltás alkalmazása./ A jogegyenlőség elvét sérti továbbá, hogy tartásdíj felemelése iránti ítélet előzetesen végrehajtandó, míg a leszállítási ítélet nem!? Kérdés,hogy kapcsolattartás szabályozásra vonatkozó ítélet miért nem minősül előzetesen végrehajtandónak-amikor gyakran fél évvel később kerül sor a II. fokú tárgyalásra. Az egyik szülő/és az I. fokú bíróság/ túlhatalmát jelenti az, hogy amíg a bíróság kimondja az ítélete előzetes végrehajthatóságát, addig az adós/kötelezett/ nem kérheti ennek felfüggesztését - mondván nem történt még végrehajtás - u.a. a jogosult ezt követően bármikor megindíthatja a végrehajtást,amiről az adós már csak a végrehajtási cselekmény során értesül, gyakran jogosulatlan előnyhöz jutva ezzel-ma már nem ritkaság pl. 1 millió Ft-ot meghaladó gyermektartásdíj hátralék megállapítása, ami az adóst és esetleg új családját lehetetlen helyzetbe hozza /!/

Nyilvánvalóan ez is bíróságok szervezeti megerősítését is igényelné,több jogi segítő, asszisztens stb. kellene a bíróságokra.. Jobban össze kellene kapcsolni a bírósági ítéletek és annak végrehajtási folyamatát,újragondolva az államhatalmi ágak elválasztásának elvét,természetesen át kellene gondolni a bírói függetlenség elvének betartása mellett a nyilvánvalóan jogsértő magatartás következményeit stb./ A CSJK egyébként számos jogterületet érint melyek helyzete szintén tisztázatlan./

4. Álláspontunk szerint tarthatatlan az a koncepcionális szemlélet,hogy nem a polgárok többségének jogviszonyai rendezésére koncentrál, nem általánosságban foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, hanem kiemel aktuálpolitikai szempontok szerint egyes kisebbségeket /pl. mozgássérültek, mentálisan sérültek,míg a más számos hátrányos helyzetűvel pl látás és hallás sérültekkel stb. nem foglalkozik. Természetesen nem azt kifogásoljuk,hogy ezen rétegek nyilvánvalóan kedvezőtlen helyzetével ne kellene törődni,akár hatékonyabban is./

CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeink

Tisztelt Érdeklődők!

Az alábbiakban közzé tesszük a CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeinket, várjuk a hozzászólásokat!

Tisztelt Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium!

Javaslataink

Az alábbiakban olvashatóak az Elvált Apák Egyesületének levelezéséből néhány.

A  BTK jogszabály módosítás tervezettel kapcsolatban a következő észrevételt
Budapest, 1997. április 26.
 

Levél Dr. Harrach Péter Miniszterúrnak (Szociális és Családügyi minisztérium).
Budapest, 2001. március 14.
 

Levél valamennyi Parlamenti frakció vezetőjének, valamint Dr.Pokol Béla Úr az Alkotmány -és Igazságügyi bizottság elnöke részére.

Együttműködés

együttműködés
FELHÍVÁS!

Honlapunk folyamatosan frissül, de várjuk azon jelentkezőket akik szívesen részt vállalnának a szerkesztésben és az ezzel kapcsolatos esetleges költségekből is.

Elvált apák kiskátéja…

 

Már a házasságkötés előtt készülj az esetleges válásra! Ne ugorj bele az első tartósnak látszó kapcsolatba végleges szándékkal, hogy csak "Vele" tudod leélni az életed! Próbáld kiismerni partnered! Tájékozódj rokoni, ismerősi körökben, ismerd meg választottad szüleit konkrét élethelyzetekben! Ha lehet próbáljatok összeköltözni, együtt gazdálkodni legalább 3-4 hónapig (Lakva ismeritek meg egymást.)

Nyilatkozatunk

Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete
NYILATKOZATA

 

Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete országos értekezletén a következő Állásfoglalást hozta:

Az egyesület állásfoglalása

Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete országos értekezletén
a következő Állásfoglalást fogadta el:

Korábbi Nyilatkoztunkat fenntartjuk, mert az abban foglaltak ma is aktuálisak.

Az Alkotmány 13. Szakasza /2/ bek. leszögezi:

"Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."

Apák helyzetéről

Az egyesület kapcsolatot alakított ki a hasonló célú nemzetközi szervezetekkel, így az "Apák a gyermekeikért" prágai székhelyű szerveződéssel, melynek tagszervezetei szinte a világ minden tájáról kerülnek ki, céljuk ,hogy összehangolják a különböző apai jogok érvényesítését a családon belüli, de a válás utáni életszakaszban is, jelezve, hogy a különböző feminista szervezetekkel szemben az apák szinte minden kontinensen defenzívában vannak, és most már időszerű szervezkedésük USA-tól Japánig, Nagy-Britanniától Argentínáig ,Csehországtól Oroszországig/ a társadalmon belüli esélyegyenlőség helyreállítása érdekében.

Főoldal

nmcbnmcb mcb nm

Tartalom átvétel