A PTK CSALÁDJOGI KÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNY

A PTK CSALÁDJOGI KÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNY

 

A Ptk. Családjogi Könyve tervezetével kapcsolatos
véleményünket ismételten összefoglaljuk:

Motto:”Levél egy –százezer –meg nem született gyermekért.”

A tervezet hivatkozik arra, hogy a hatályos Ptk. 1953-ig
nyúl vissza, azonban a hatályos családjogi jogszabályok az 1950 –es évek
elejéig s mind a mai napig magán viseli RÁKOSI MÁTYÁS szellemét, s a sajnos
ezen a tervezet is csak legkevesebb mértékben pl.az alapelvekben terjed túl, de
változatlanul hagyja a jelenlegi szabályozás hibáit és hiányosságait, továbbra
is messze elkerüli, hogy más európai országokhoz hasonlóan /pl. Svédország,
Dánia, Belgium, Franciaország, legutóbb Szlovákia/ főszabály legyen a KÖZÖS
SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG, s bíróság csak akkor dönthessen ettől eltérően, ha pl.
a felek külön településen laknak és gyermek közös ellátása nem megoldható.
Ezért továbbra is szünetelő apák százezreit generálja, akik gyermeküktől meg
vannak fosztva, nem hogy kapcsolattartást nem tudják elérni gyermekükkel, de
még családi adókedvezményben sem részesülnek ezzel mintegy nemcsak az apákat,
hanem a gyermekeket is sújtják, mert kevesebb tartásdíjat fizetnek és
megélhetésükre is kevesebb marad.

Az eddigi családjogi szabályozáson alapuló tervezet
fenntartja a családi életviszonyokba való beavatkozást, valójában családvédelmi
törvény helyett, ha így fogadják el válásvédelmi törvény lesz. Hatása
egyértelmű,az ország versenyképességét jelentősen rontja,az apákat a
legalkotóképesebb időszakukban degradálja másodrangú állampolgárrá, akik vagy
hajléktalanok vagy öngyilkosok lesznek,a a túlélők csak tengődnek,társadalmi
felzárkózásukat lehetetlenné teszi,költségvetési hatása jelentős,a kiadásokat
jelentősen növeli , a fejlődést akadályozza, a javaslat bevezetés az apák és
gyermekeik állapotát jelentően lerontja /ld.öngyilkossági és veszélyeztetési
statisztika./Az általunk javasolt módosításoknak éppen az ellenkező –pozitív -
a hatása!

Így a javaslat a problémákat tovább tetézi a mediáció
kötelezővé tétele és a tartásdíj több évre visszamenőleges érvényesíthetősége
és mértékének teljesen parttalanná tétele azzal, hogy az egyébként 90 %-ban más
nemű bírákból álló ítészekre bízza annak megállapítását./ Az elmúlt évszázadban
a feministák követelték, hogy ne csak férfi bírák legyenek családjogi ügyekben,
így mi jogosan követelhetjük, hogy a bíróságok is legyenek vegyes
összetételűek.(LD. SVÉDORSZÁG/

Nem értünk egyet az ún. könnyű válás intézményével,
a-házasság pártiak vagyunk-u.i. köztudomású, hogy a legtöbb gyermek a
házasságban születik és ennek szorgalmazói az apák.

1995-ben még 105.000 gyermek születet évente, ma alig
90.000, ezzel szemben már most is minden 100 házasságból 60-at felbontanak,
többségében az anyák által indított válóperekben. Ezt követően azonban kevesebb
gyermeket vállalnak vagy egyáltalán nem születik több gyermekük./ születési
mutató ma már 1,2%0./A fiatal férfiak tömegei jelentik ki hogy vagy nem
vállalnak ilyen feltételekkel gyermeket vagy inkább külföldre mennek.
Elfogadhatatlan és a genetika törvényeinek is ellentmond, hogy tervezet több
jogot biztosít a szülővel ideig, óráig együttélő idegennek, mint a vérszerinti
szülőnek/jelesül az apának. Nem indokolt a vérszerinti apát korlátozni az
apasági perben pl.az örökbefogadó kívülálló ellenében! Nem értünk egyet hogy az
anya jogosult legyen az apaság megdöntése iránti pert indítani, mert Ő biztos
tudja ki a gyermek apja, ezért visszaélésre ad okot váló- és gyermekelhelyezési
perekben, különösen nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a gyermek képviseletében
az apasági perben eljárjon ez ellentétes a gyermek érdekével is.
Ld.Alkotmánybíróság korábbi határozata.

Eddig bevált az ún. .békítés jogintézménye ,mert sokan
meggondolták a válást,avagy egyezség született a felek között . Most azonban
még azt is megszüntetnék hogy az ingóságokban és lakáshasználatban
megegyezzenek ,ami csak a problémák szőnyeg alá söprését jelenti ,mert a válás
után hatványozott erővel jelentkeznek a gondok,emiatt és a gyermek sorsának
rendezetlensége miatt jelentkeznek az erőszakos cselekmények mindkét fél
részéről ,mert a törvény nem ad útmutatást az emberek a „kezükbe veszik a
jogot”,az eredményt látjuk, kevés gyerek ,válási árvák és veszélyeztetett gyermekek
százezrei  , az Apák körében 35-60 év között háromszoros öngyilkossági
arány, mint a hasonló női korcsoportokban. VAJON TÉNYLEG EZT A GYAKORLATOT
AKARJUK FOLYTATNI, AMI EURÓPA LEGTÖBB ORSZÁGÁBAN MÁR ELFOGADHATATLAN.

Ez tervezet nem felel meg az ENSZ Gyermekjogi Dekrétumának,
az Emberi Jogok európai Nyilatkozatának, de szerintünk a hatályos
alaptörvénynek /LD. XV.CIKK.3. bek./, a családok védelméről szóló tv.-nek
(II.fejezet) sem, melyek a férfi és nő,a nő és férfi egyenjogúságát hirdetik.
Tudomásunk szerint az Emberi Jogok Európai bírósága is elmarasztalta már
Magyarországot h, mert nem biztosította felek egyenjogúságát, az apa jogait
gyermekéhez,

Magunk részéről már korábban is tettünk javaslatot különösen
a Ptk.tervezet Családjogi Könyv részével kapcsolatban, melyet ismételten
megküldünk./m/a javaslataink azt célozták, hogy csökkenjen a válások száma,
kevesebb legyen a veszélyeztetett gyermek, töretlen maradjon a férfiak és nők
egyenjogúsága a házasságban, az élettársi kapcsolatokban, ill. azok felbomlása
esetén is. Felvetéseink lényege összhangban van a Római Egyezmény az Emberi
Jogok és alapvető szabadságok védelméről Európa Tanács által elfogadott és 7.
kiegészítő jegyzőkönyvbe foglalt követelményrendszerrel, 5. és (8.)cikk: „a
házastársaknak polgári jogi vonatkozásban egyenlő jogaik vannak és felelősségük
is egyenlő egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a
házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében…”
Észrevételeink lényege a következő:

•            
A „könnyű válás” helyett a felek együtt maradásának ösztönzése, különösen, ha
közös gyermekük van. Továbbra is maradjon meg a békéltetés intézménye a
házassági bontóperekben. Vissza kell térni a köztiszteletben álló laikusok
bevonására a bontóperekben/vegyes összetételű bíráskodás LD. SVÉDORSZÁG./

•            
Jogszabály úgy írja elő a felek együttműködési kötelezettségét, ha gyermeket
vállaltak, akár együtt élnek, akár nem.

•            
Szűnjön meg a gyermek elhelyezési kötelezettsége/ új nevén szülői felügyeleti
jogok egyoldalú rendezése / a felek különélése esetén, legyen főszabály ebben
az esetben is közös szülői felügyelet (váltakozó gondoskodás), ha csak az egyik
szülő kéri, senkit se lehessen felróhatóság hiányában megfosztani szülői
jogaitól vagy szüneteltetni ezen alapvető emberi jogaikat. A bíróság csak
kivételesen dönthessen a gyermekelhelyezésről pl., ha szülők különböző
településen vagy külföldön laknak./ld.ENSZ Gyermekjogi Dekrétum/ Indokolt az
ún. gyermekszöktetés visszaszorítása válás, különélés esetén, szankciók
alkalmazásával. Nem értünk egyet azzal, hogy a szülői felügyeleti jogok
kérdésében, ami alanyi jog a gyámhivatalok döntsenek, az elvi okokon túl csak
arra hivatkozunk, hogy a döntésre jogosultak kiválasztásnál egész másfajta
követelmények vannak. Ha a gyermeket gondozó szülő a gyermek ellátásban
akadályozva van, elsősorban másik szülőt vonja be a gyermek gondozásba. Amíg a
gyermek az apánál lakik, ne legyen köteles tartásdíjat fizetni. Ha tartásdíjat
kell fizetni csak főállás szerinti jövedelmet vegyék figyelembe./Újrakezdés
joga az apát is megilleti./ a szülők tájékoztatási kötelezettsége azonos és
kölcsönös legyen.

•            
a gyermektartásdíj ne legyen több mint a kötelezett jövedelmének max. 30
%-a,/gyermekenként legfeljebb 10 % vagy fix összeg./LD. NAGY Brittania/ Közös
tehervállalás mindkét szülő részéről és kölcsönös közreműködés a gyermek,
gyermekek érdekeit figyelembe véve.

•            
Ne lehessen a-jogsértés hiányában, önkéntes teljesítés esetén - letiltással
megbélyegezni a kötelezett szülőt/jellemzően az apát/, büntető fenyegetettség
mellőzése. Nem érthető, hogy tervezet, hogy írhatja elő az inflációkövető
tartásdíjemelést, amikor a jövedelememelkedést senki nem garantálja???? A
tartásdíj ne legyen több gyermekenként, mint a családi pótlék 150 %-a . Meg
kellene akadályozni, hogy az apa, ha új családban él ne fizessen magasabb
tartásdíjat a különélő anyának, mint ami a saját háztartásában élő gyermeknek,
tartásdíj megállapításánál vegyék figyelembe az apa terheit is/pl.lakáshitel
törlesztés stb./

•            
A gyermek tartásához való hozzájárulást (közös tehervállalást) mindkét szülő
számára írja elő a törvény válás esetén is. Aki tartásdíjat kapja, legyen
köteles a tartásdíjjal elszámolni igény esetén. Semmi nem indokolja nagykorú
gyermek tartásának előírását ,ez más országokban sem gyakorlat, nemhogy kiskorú
gyermekhez  kellene közelíteni,ha mégis ezt max.25.évig kellene
korlátozni!,de a rokontartási hozzájárulást a nagykorú gyermeknek lehessen
fizetni , ne a másik szülőnek./Lehet hogy nem is lakik otthon, a tartásdíjból
mégsem lát semmit./ a tartásdíjnál az OECD fogyasztási egység számításából kell
kiindulni,ennél többet követelni egyrészt pazarlás ,másrészt az apasanyargatása
,másodrendű állampolgárrá degradálása.

•            
biztosítani kell a kapcsolattartások végrehajthatóságát a bíróság által az ún..
kapcsolattartási végrehajtási lap kibocsátásával /LD. ORLANDÓI példa/,
gondoskodni kell a kapcsolattartások akadályozása miatt kiszabott bírságok adók
módjára való behajtásáról és annak ellenőrzéséről./LD. LEGFŐBB Ügyészségi
vizsgálat./ Szűnjön meg a kapcsolattartást akadályozó szülő esetén az ún.
figyelmeztetés intézménye, ami miatt a gyermekek tízezrei nem tarthatják
apjukkal a kapcsolatot pl. szünetekben, hivatalos ünnepek alatt. Azt a szülőt
és más személyt, aki akadályozza kapcsolattartást vagy kidobja az apa ajándékát
büntetőjogilag is felelősségre kell vonni. A kapcsolattartás költsége mindkét
szülőt terhelje ne csak az apát, a kapcsolattartást pótlását elő kell írni addig,
amíg meg nem történik!

•            
a házassági vagyonközösség megszüntetése, kérésre soron kívüli házassági
vagyonleltár, vagyonzárlat elrendelésének lehetősége /szabad rablás helyett ” a
gyengébbik fél védelme”/

•            
gyámhivatalok túlterhelésének csökkentése érdekében alapelvként rögzíteni kell,
alapvető jogokat érintő döntéseket/pl. együtt és különélő szülök közös jogainak
gyakorlása, kapcsolattartás újraszabályozása. stb./ csak a bíróság hozhat. A
kapcsolattartás végrehajtásába a hétvégén és ünnepnapon a gyámhivatalt ill.a
rendőrséget is be kell vonni, ha nincs önkéntes teljesítés a kapcsolattartási
végrehajtási lap felhasználásával. a gyámhivatal végrehajtás ürügyén ne legyen
jogosult újraszabályozni a kapcsolattartást. / így jobban koncentrálhatnak pl.
a tényleges veszélyeztetési és más hatáskörükbe tartozó ügyekre, a
veszélyeztetési ügyekben meg kell szüntetni a hatósági észlelési
monopóliumot/.A kötelező mediáció sok országban nem vált be, a gyengébb fél
védtelen.

Bp.2012.03.30.  Elvált Apák Érdekvédelmi
Egyesülete /elvaltapak@t.online.hu/

dr.Hegedűs István elnök EAÉE

+36(30)9413 679

T.+36(1)276 9125 fax .+36(1276 02 35

dhegedusea@t-online.hu

1096.Bp.Haller u.27.