SZJA MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAINK

SZJA MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAINK

A PARLAMENTI KÉPVISELŐK RÉSZÉRE AZ ALÁBBI SZJA MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOT KÜLDTÜK MEG:

Tisztelt Országgyűlés! Az alábbiakban megküldöm az SZJA törvénymódosítással /T1376-2010/ kapcsolatos javaslatunkat, ami kb.1,5 millió állampolgárt - apát, anyát és gyermekeiket - érinti akár házasságban élnek, akár külön vagy elváltan.

Megjegyezzük, hogy a jelenlegi családi adókedvezmény javaslat /és korábbi a hasonló gyermekalapú adókedvezmények/ az egyébként is magas arányú válásokat, külön éléseket ösztönzik, homályban hagyják az elváltak, különváltak, mozaikcsaládok esetétA családi adókedvezmény az elváltak, különváltan élők és a mozaikcsaládban élők számára koncepciója nem kellően átgondolt, különös tekintettel a kedvezményezett eltartott ill. eltartott  meghatározására, amely, ellentmondásos.

Ez teljes mértékben elfogadhatatlan mindaddig, amíg a magyar jog a jelenlegi mértékben ösztönzi a válást. Hazánkban jelenleg 1000 házasságkötésre 680 válás jut (2009), melyeknek 71%-át nők kezdeményezik, a válás / különválás esetén a gyermek a gondozó szülő jövedelemrészét jogilag elveszíti, a hiányzó összeget a különélő szülő Alkotmányos keretek között általában kipótolni nem képes, sokszor rámegy a vagyona, emberi méltósága, egészsége, emberi jogai, miközben a gyermektartásdíj felhasználásának célhoz kötöttsége nem ellenőrizhető, ami elfogadhatatlan. Egy átlagosan 14 MFt-ból felnevelhető gyermek (forrás: Generali/GFK, 2010) könnyen 28-32 MFt-ba kerülhet a Csjt. és a bírói gyakorlat következtében. Ez a népességfogyás valódi oka, mert az erre hajlamos anyákat válásra ösztönzi a számolatlanul kapott gyermektartásdíj juttatás, így leginkább 1 vagy 2 gyermeket vállalnak, míg a gyermeküktől megfosztott apák is kevesebb gyermeket vállalnak, u.i házasságban (ad abszurdum tartós élettársi kapcsolatban) több gyermekre vállalkoznak a szülők, mint elváltként. (Ebben a státuszban gyakran kijelenti a férfi és a nő is, hogy neki már több gyermek nem kell - !!!? -, illetve nincs realitása tehát a népességfogyás legnagyobb ösztönzője a váláshoz kötődő kedvezmények sora.)

A Családpolitikai Szótár szerint a családi adókedvezmény, a 1995. évi CXVII./SZJA/ törvény alapján:

családi  adókedvezmény:  a  személyi  jövedelemadóról  szóló törvényben  foglaltak szerint kedvezmény  illeti meg azokat a  három vagy több gyermeket nevelő családokat, ahol legalább az  egyik  családi  pótlékra  jogosult  szülő  személyi jövedelemadót fizet. Az  adókedvezményt  a  családtagok  megosztva  is  igénybe vehetik.  Kedvezményezett  eltartott  az,  akire  tekintettel  a  családok támogatásáról  szóló  törvény  szerint  családi  pótlékot folyósítanak, ide értve azt is, aki a családi
pótlékra saját jogán jogosult,  valamint  a  magzat  a  várandóság  időszakában (fogantatása  91.  napjától  megszületéséig)  és  a  rokkantsági járadékban részesülő személy. (Összegét lásd:Függelék).

A családi adókedvezmény - helyesen - a családi pótlék alapján határozza meg a kedvezményezettek körét. Ettől kis mértékben eltérően a T/1376 sz. javaslat jogosultjainak körét így szabályozná:


29/A.
§ (1) A  családi  kedvezményt  érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját 29. § (1) bek. a családi kedvezménnyel csökkenti.

(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,

b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot…

A 29/A (2) alapján a családi adókedvezmény célja a gyermekek pénzbeli tartási terheinek csökkentése. Azonban a több, mint egymilliós társadalmi csoportot alkotó kiskorú gyermekes elváltak, különváltan élők és mozaikcsaládban élők számára a 29/A (3) a) pont értelmetlen, azaz kedvezményt nem vagy korlátozottan biztosít, hiszen a hatályos Csjt. (1952) szerint a családi pótlékra a gondozó szülő jogosult, akinek azonban
a jövedelmét pénzbeli tartás nem terheli, így a családi adókedvezmény nem jut el a gyermekhez, és nem csökkenti a pénzbeli eltartó - tipikusan az elvált, külön élő apa (de egyre több a tartásra kötelezett anya is!) terheit, ezzel a saját esetleg új családjába is kevesebb jut, s mivel nem vehet igénybe nagyobb adókedvezményt a különélő gyermekének is kevesebb tartásdíj jut!

A bírósági gyakorlat a szülők megosztásához - gazdasági, foglalkoztatási szempontból is sokat bírált módon - a Csjt. szerint máig mereven ragaszkodik. A többgyermekes különélő "szünetelő" szülők  - apák - /ld.Csjt.91.§(3)bek./ évtizedek óta szolgaságban élnek, azaz a szuperbruttójuk kb. 80%-ának felhasználásába beleszólásuk nincs, azzal az állam, törvények, jogszabályok és a bíróság rendelkezik.

A gondozó szülőt jelenleg nem pénzbeli, hanem természetbeni kötelezettség terheli (!?)- ezen szülő pénzbeli  jövedelemrészét a gyermek jogilag elveszíti, míg ha családban élnek akkor nem(!) - tehát számunkra ugyanígy, természetbeni szolgáltatásokkal kell állami segítséget nyújtani mindaddig, amíg a válásjog ismét alkotmányos
keretek közé kerül, a válás utáni család - a közös (váltott) felügyelet által hazánkba is valósággá válik.  Megjegyezzük, a tervezet nem teszi lehetővé a kedvezmények megosztását abban az esetben sem, amikor a szülők közös szülői felügyeletben egyeztek meg s gyermekek közel azonos időt töltenek az anya és az apa háztartásában. A régió országai, pl. már Szlovákia is már ebben is megelőztek bennünket.

Példa: egy 3 gyermekes, második házasságában (mozaikcsalád) élő gyermekvállaló /apa/ egy saját gyermeket nevel, ezenkívül két háztartáson kívüli eltartott gyermek után fizet gyt. díjat, de nem kap utánuk családi pótlékot. Igénybe veheti-e mindhárom eltartott
után a háromgyermekes családi adókedvezményt 100%-át ? Igénybe veheti-e annak 33 %-át?

Válás/különválás után a családi pótlékra jogosult szülő eltartott gyermekeinek száma nulla !
A jelenlegi javaslat kifogásolt része rossz irányba visz, könnyen szinglipártivá és még inkább (női) válásösztönzővé válhat.

Továbbá nem értünk egyet a családi adókedvezmény különadózó pl. tőkejövedelemből való érvényesítésével, mivel a különadózó jövedelmek egyébként járulék tehermentesek.
(Mozaik családnak azt a gyakori formát tekintjük, amikor a felek együtt nevelnek egy vagy több gyermeket, de emellett másik háztartásban élő egy vagy több gyermek részére is fizetnek tartásdíjat, tipikusan –de nem kizárólagosan-az apák. Ebben az esetben az apa általában nem pl.3 gyermekesként kap adókedvezményt, hanem csak egy gyermek után, míg a másik 2 gyermek után nem így valójában mindhárom gyermek hátrányos helyzetbe kerül, azaz kevesebb összeg jut rájuk!)A családi adókedvezmény nyilvánvalóan akkor éri el a célját, ha mindenkit segít, aki pénzbeli tartási terhet visel!T 1376 -2010.sz. törvény javaslat általunk kért módosítását a vastagon szedett rész jelzi:Családi kedvezmény29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját[29. § (1) bekezdés] a családi kedvezménnyel csökkenti.(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezetteltartottanként és jogosultsági hónaponkénta) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosulta) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekretekintettel családi pótlékra jogosult, vagy különélő szülők esetében magasabb jövedelemmel rendelkezik  vagy a szülők /vagy a bíróság/ döntése alapján a kedvezmény megosztásában, vagy az egyik szülő általi igénybevételében egyeztek meg, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékotaa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy abüntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre(személyre) tekintettel kapja,ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre)tekintettelkapja;b)  a szülő, aki a kedvezményezett eltartott pénzbeli tartására közös felügyeletben vagy gyermekelhelyezés keretében kötelezett, a kötelezettség arányában,b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélya c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásbanélő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.(4) Kedvezményezett eltartotta) az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékotfolyósítanak,b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.(5) Eltartotta) a kedvezményezett eltartott,b) az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegénekmegállapítása szempontjából figyelembe vesznek.10(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,a) amelyre tekintettel a családi pótlékot folyósítják,b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napigfennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra valójogosultság megnyílik.29/B. § (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen,azonban a jogosulttal közös vagy külön háztartásban élő házastárssal, élettárssal stb.(ld.alkalmi kapcsolatból született gyermek.)– amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértveazt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). Acsaládi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a29/A. § (3) bekezdés c)–d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogyaz adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleglevonáshoz,adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozataa) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezetteltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét,megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, avárandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapjánjáró családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.(4) Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosiigazolást.(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családikedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is)kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra,rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.” Ismert demográfusok, szociálpolitikusok és esélyegyenlőségi szakértők máig megelégszenek a megállapítással, hogy a "hazánkban a válások száma változatlan". Pedig pontosan tudják, hogy évente az 1000 gyermekre jutó válások száma megtöbbszöröződött az elmúlt 20 év alatt !!! A hamis népesedési okfeltárás - a válás / külöválás ösztönzése és rendezetlensége, mint kulcstényezők mellőzése - a szabályozás téves irányú megváltoztatásához vezet, melynek régóta ugyanazok a haszonélvezői. Innen ered a társadalmi krízis - család, népesedés, házasság - tartós hazai kezeletlensége (melynek meg voltak a haszonélvezői).Kérjük, hogy a módosítási javaslatot képviselői indítványként vagy más alkalmas formában szíveskedjen az országgyűlés elé terjeszteni, megvitatni.Bp.2010. október.28. Tisztelettel   dr.Hegedűs István EAÉE Elnöke

dhegedusea@t-online.hu 

+36( 30) 9413 679 Fax.276 0235