Javaslataink az Országgyűlés előtt

Javaslataink az Országgyűlés előtt

Az október.11-én szombaton  a délelőtti napsütéses és  sikeres demonstrációnk során déli 12 órakor az alábbi észrevételeket adtuk át dr.Szili Katalin Elnök Asszony képviselőjének: 

Tisztelt Országgyűlés !

Az alábbiakban átadjuk a Ptk. CSALÁDJOGI Könyvével  kapcsolatos véleményünket. Álláspontunk szerint  a tervezet  nem veszi kellőképp figyelembe a nemzetközi tendenciákat,egyezményeket, a felek jogegyenlőségét  és hazai  változásokat, túlságosan kötődik  az 1952.évi IV. tv.  elavult elveihez,ezért több ponton az észrevételezésen túl  javaslatot teszünk intézményes változtatásra  utalva arra is, hogy nem tarjuk megnyugtatónak az eddigi  családjogi jogszabály ok hatásvizsgálatát.

Fontosabb javaslataink a teljesség igénye nélkül: :

  • A „könnyű válás”  helyett  a felek együtt maradásának ösztönzése,különösen közös gyermek/ek/ esetén,
  •  a házassági vagyonközösség megszüntetése,
  •  a” gyermekszöktetés”,
  • a bírósági ítélettel való szembeszegülés ,   a kapcsolattartások akadályozásának  hatékony szankcionálása / „bíróság megsértésének „ büntette/, 
  • a civilizált államokban általános közös szülői felügyelet  fő szabállyá tétele, 
  • a tartásdíj ésszerű mértékre  való korlátozása ,büntető fenyegetettség mellőzése
  • gyámhatóságok túlhatalmának  csökkentése / így jobban koncentrálhatnak a tényleges veszélyeztetési ügyekre,itt megkell  szüntetni a hatósági észlelési monopóliumot /

PTK- CSALÁDJOGI KÖNYVVEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNY:ad.1:5. FELRÓHATÓSÁG következménye nem egyértelmű,u.i.ezt a felróható fél „terhére” kell értékelni,ezt nem negligálhatja az a jogelv hogy a másik fél felróhatóságára hivatkozhat.1:8. Álláspontunk szerint egy civilizált államban elvárható a polgári jogi jogviszonyokban az EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG!ad.2.:3.§ MÉHMAGZAT ÉRDEKEINEK VÉDELMÉRE JOGOSULT BÁRMELYIK SZÜLŐJE nemcsak a gyámhatóság legyen jogosult/ Pl . Ha a különélő szülő gyermektartásdíj pert indít, a méhmagzat szülei(apa vagy anya) is legyenek jogosultak  a tartásdíj perben a méhmagzat érdekeit képviselni, mai gyakorlat szerint a szülés után uj pert kellene indítani.// Már itt megjegyezzük,hogy meg kellene szüntetni azt a fogalmi és szervezeti káoszt ami a gyámhivatalok és a „jegyzői gyámhatóságok hatáskörei esetében tapasztalhatók/egyik foglalkozik u.azon .gyerek esetében pl. csak  a kapcsolattartási ügyekkel ,míg a másik a veszélyeztetési ügyekkel/kérdés miért nem egységes  szerv foglalkozik a gyermeket érintő valamennyi kérdéssel és a Családsegítő ill. Gyermekjóléti szolgálatok csak véleményező szakintézmények és nem quasi hatósági szervek lennének,   ,míg helyi önkormányzatnál  2 külön gyámügyi  szakig.szerv működik ,addig regionális szinten helyesen  egy./2:79 NÉVVISELÉSHEZ VALÓ JOG körében kell szabályozni,hogy a házasság megszűnése vagy felbontása után a házassági nevet vagy annak a névviselőre eső részét/elő vagy utótagját/ a volt házastárs csak és kizárólag a másik házastársa vagy ha nem él leszármazói ill. felmenői legalább magánokiratban foglalt hozzájárulása esetén viselheti tovább, enélkül a felvett nevet a jogerős bírósági döntés vagy megszűnés után 30 napon belül az anyakönyvvezetőnek hivatalból törölnie kell. A jogerős döntésről a bíróság hivatalból köteles az anyakönyvvezetőt értesíteni. / Tömegével tiltakoznak az apák amiatt ,  hogy a volt feleség férje után szerzett  névviselését nem tilthatják meg jóllehet érdemtelenné vált már pl.  a bontóper során tanúsított magatartásával is,nem is beszélve azokról a félreértésekről , ami újraházasodás esetén az azonos nevű feleségeknél bekövetkezik. Mostanában  a volt feleség gyakran   az apáknak  nemcsak a gyermekét, jövedelmét  lakását,vagyonát vagy lakását venné  el,hanem a személyi identitását is bitorolja,  ami tarthatatlan,nem fér össze a jogegyenlőség elvével:/
III.KÖNYV-  CSALÁDJOGAlapelvek között hiányoljuk,hogy miért nem szerepel  A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD INTÉZMÉNYÉNEK ALKOTMÁNYOS VÉDELME. Ellenezzük ,hogy az élettársi kapcsolat azonos súllyal szerepeljen  a Tv-ben,mint a házasság./Ez alkotmányellenes/ Nincs igazán intézményes  garanciája a házasság védelmének sem .Nem értünk egyet az ún. könnyű válás intézményével ,mert ez nem szolgálja sem a   felek sem a gyermekeik érdekeit .Nem szerepel az alapelvek között ,hogy „A CSALÁDI KAPCSOLATOKBAN  FÉRFIAKNAK ÉS A NŐKNEK EGYENLŐ  JOGUK ÉS FELELŐSSÉGÜK VAN EGYMÁSSAL SZEMBEN,A GYERMEKÜKKEL KAPCSOLATBAN, S  NEMCSAK A HÁZASSÁGBAN, HANEM ANNAK FELBONTÁSA UTÁN IS./Ld. Emberi Jogok Európai Dekrétuma .7.sz.kieg.jk.5.cím/ Hiányzik a gyermekért való felelősség nagyon fontos alapelve ,mert éppen ezen a téren vannak komoly gondok!Hiányzik az alapelvek közül,hogy A FÉRFIAK ÉS NŐK EGYENLŐEK A HÁZASSÁGI   TERHEK  VISELÉSÉBEN!. 2004-ben amikor az EU tagjai lettünk vállaltuk,hogy az Uniós szabályokat átültetjük a hazai gyakorlatba!1960-tól a házasságokhoz képest   ugrásszerűen  megnőtt a válások aránya, míg akkor kb.1/6 volt,  ma már minden 2.házasság válással végződik,ezzel arányosan növekedett a veszélyeztetett gyermekek aránya /kb.300.000 /tehát a házasság nemcsak a  férjnek és feleségnek jelentett stabilitást és biztonságot ,hanem gyermeknek   is, a sok válás miatt ugrásszerűen nőtt a férfiak halandósága ,nem meglepő  módon azokban az országokban ahol a férfiaknak azonos jogaik vannak a nőkkel, nemcsak politikai szférában ,hanem a családi kapcsolatokban is  a legkisebb a női és ffi haladóság közötti különbség és emelkedőben a születésszám. / Nálunk pl. a 35-60 éves korosztályban a férfiak öngyilkossági aránya háromszorosa női korcsoportokénak  nem kis részben éppen a válások és családjuk elvesztése miatti céltalanná vált életük miatt! /Megjegyezzük a tervezet   túlzottan a jelenlegi hibás, alapvető emberi-szülői-  jogokat nem kellően  biztosító gyakorlatra épül,nem biztosítja a napi gyakorlatban  a felek jogegyenlőségét,  tervezet NEM TISZTÁZZA A CSALÁD FOGALMÁT, nem szünteti meg válás –különélés -után az egyik szülő hatalmát a másik felett / a jelenlegi gyakorlat szerint A FELESÉG TÚLHATALMÁT A VOLT FÉRJE FELETT!/ Kérdés hogy a méltányosság és gyengébbik fél védelme nem ezt  takarj-e a burkolt formában???? A megfogalmazott céloknak annak kellene lenni,hogy  a családon –házasságon belül a férfi és a nő ill. A NŐ ÉS A FÉRFI ÖSSZEFOGVA,EGYMÁST MEGBECSÜLVE, EGYMÁS IRÁNT HŰSÉGGEL / EZ MIÉRT MARADT KI?/  KÖZÖSEN  NEVELJE GYERMEKEIT. Ezen jogintézmény védelmét a jogalkotásban,de a bírói gyakorlatban is meg kellene teremteni A hatályos Csjt. a nemek harcát erősíti, amikor az egyik félnek egyoldalú hatalmat biztosít a másik sorsa felett,szerintünk a társadalmi konfliktusokat, feszültséget nem itt kellene levezetni../  A házastársi  és élettársi kapcsolatok jogegyenlősítése azt fogja eredményezni,hogy még lazábbá válnak a családi kapcsolatok,mert az érintettek menekülni próbálnak az egyoldalúan szabályozott kötött családi kapcsolatok alól./ az egyoldalú családfelbontás vagy a gyermek  elrejtése nem jár törvényi joghátránnyal, a családjogi hamis tanuzás ellen pedig nincs hivatalból fellépés.ad.3:2 A GYERMEK CSALÁDI KAPCSOLATAIT BIZTOSÍTANI KELL-nem lehetőleg-  AKÁR EGYÜTT ÉLNEK A SZÜLEI AKÁR NEM /LD.Emberi jogok  Európai Dekrétuma,ENSZ Gyermekjogi Dek. a családi kapcsolatokat nemcsak az esetleg  különélő szülővel ,hanem annak hozzátartozóival,/felmenők oldalági rokonok/nagyszülő,testvér ,unokatestvér stb.is biztosítani kell, nem  végrehajtási rendeletben gyámhatóság, hanem  törvényileg  bíróság által /fontos alapelvet kell kimondani,hogy  alapvető jogok gyakorlásáról csak  a bíróság  rendelkezhet ill. a tv.által megszabott kivételes esetben korlátozhatja azt!/ ad. 3:2. § (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék.Ennek csupán jogi akadályai vannak, nevezetesen az alábbi szakaszok:●      3:167§ alapintézményi közös szülői felügyelet hiánya●      3:170§ (1) „csak egy maradhat”, átnevezett gyermekelhelyezés, túlzott állami beavatkozás●      3:171§ (1) átnevezett szüneteltetés, „feljogosításnak” beállított jogelvonás, túlzott állami beavatkozás●      3:171§ mediáció előírható, de egyenlő pozíciók nélkül●      3:217§ gondozó-különélő közti jogi szakadék, saját jogon semmi●      3:219§ szükségletek helyett jövedelemmel  és nem szükségletekkel arányos, alapjogokat elvonó, nemi alapú gyermektartásdíj●      3:219§ gondozó szülő jövedelme viszont csak az övé●      NINCS de facto egyenlőségre való törekvés●      NINCS gyermekvállalók, házasság iránti tisztelet ●      NINCS születésszám szempont** 3:22.§.Miért kell figyelemmel lenni a nagykorú gyermek érdekeire?  A kiskorú gyermek érdekeit kellene figyelembe venni,de az A JOGOK TÚLDIMENZIONÁLÁST JELENTI,HOGY A GYERMEK ÉRDEKÉNEK ELSŐDLEGESSÉGÉT ÍRJÁK ELŐ ,mert a tévesen fordított ENSZ Gyermekjogi Dekrétum is a” gyermek legjobb érdekeiről” /best of interest/ szól és ez a nemzetközi gyakorlat  is , a gyermeket nem szabad szembefordítani szüleivel!Nem értünk egyet azzal sem ,hogy a gyermek  véleményét a szülőknek figyelembe kell venniük,,ez vétójogot jelenten a gyermek számára,szerintünk HELYESEN A GYERMEK VÉLEMÉNYÉRE TEKINTETTEL KELL LENNIÜK!?Miért nem szerepel az egyezség 2 éve belüli „megtámadhatatlanságának tilalma?Álláspontunk szerint a HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTTI EGY HÓNAPOS TÜRELMI IDŐRE szükség van ,jó lenne ha ez megmaradna,sőt meg kellene követelni ,hogy a HÁZAS FELEK  A HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTT NYILATKOZZANAK  ,HOGY KÍVÁNNAK-E HÁZASSÁGI VAGYONKÖZÖSSÉGI SZERZŐDÉST KÖTNI VAGY SEM?Hasonlóképpen szükség volt ARRA A 3 HÓNAPRA/TÜRELMI IDŐRE/  ami jelenleg is érvényes , mielőtt  a felek a házasság felbontása tekintetében végleges nyilatkozatot tesznek,u.i sokan meggondolják magukat ez alatt az idő alatt,s így nem bomlik fel egy család,nem mindig romlik meg véglegesen a felek viszonya! ad.3:3.§ Korábban már utaltunk arra ,hogy nem értünk egyet azzal,hogy a férj nevét /akár a házasságra utaló toldással vagy anélkül /a házasság felbontása után a felesége, hozzájárulása nélkül tovább  viselje /vagy forditva férj a feleség nevét./Az meg teljes abszurdum,hogy még UJABB HÁZASSÁG ESETÉN IS VISELHETI A FELESÉG A VOLT FÉRJE NEVÉT/??/ miközben esetleg a bontóperben mindennek lehordta, megalázta ,de ez nem éri el a büntetőjogi fellellőséget .A feleségnek nem lehet több joga férje nevéhez mint az érintettnek!ad.3.31§ NEM ÉRTÜNK EGYET ,HOGY A HÁZASTÁRSI TARTÁS TOVÁBB TARTSON MINT MAGA HÁZASSÁG ,ez elsősorban férfiakra súlyosan méltánytalan helyzetet idéz elő. Ezt csak akkor lehetne esetleg előírni,ha a tartásra kötelezett házastárs tőle nagyobb vagyont kapott!/ Ismerünk  olyan esetet amikor 3 évi házasság után a férj már több mint 10 éve fizeti a házastársi tartást, miközben a bontópert is a volt neje indította –Ő nem kellett, de a pénze igen?/ad.3.33 NEM ÉRTÜNK EGYET AZZAL SEM,HOGY A HÁZAS FÉL ,JELLEMZŐEN A FÉRJ SAJÁT SZÜKSÉGES TARTÁSA ROVÁSRA IS KÖTELES A VOLT NEJÉT ELTARTANI  , mert ez az irreálisan magas gyermektartás után az apa ,a férj további vegetálását  fogja eredményezni ,így is túl sok a hajléktalan és öngyilkos elvált apa!ad.3.34.§- megszüntetés kell akkor is HA RÁSZORULTSÁG  megszűnik!ad 3.35.§. NEM ÉRTÜNK EGYET A HÁZASSÁGI VAGYONKÖZÖSSÉGGEL, ez ellentétes az Alkotmány magántulajdon védelméről szóló alapelvével ,ez csak akkor álljon fenn, ha a felek ebben kifejezetten megegyeztek.A házassági /élettársi / vagyonközösségi  intézmény  a legtöbb civilizált államban nincs is .  Szerintünk ebből is következik,hogy  a házassági vagyonjogi rész még mindig nem eléggé kidolgozott,nem foglalkozik  a vagyon hasznának sorsával, indokolatlanul közös vagyon részévé próbálja tenni a különvagyon hasznát is, a vállalkozói,társas vállalkozói  vagyon hasznával –veszteségeinek kezelésével sem foglalkozik eléggé tervezet,nem törődik azzal,hogy szükség lenne ESETLEGESEN A VAGYON ZÁRLATÁRA, ha a házas felek , élettársak stb. egymástól lopkodják a vagyont!? Az ingóságok körében a különvagyon indokolatlanul az eddigi 15 éve helyett 5 év alatt közös vagyonná válna. Álláspontunk szerint az alkotmányos alapelvekkel az férne össze hogy csak az lenne közös vagyon, amit a felek minősített szerződésben ide utalnak. Itt sem indokolt a közjegyzői kényszer alkalmazása inkább a B változat,pl. ügyvédi ellenjegyzés és alternatív közokirati forma. Semmi nem indokolja,hogy a háztartásban végzett munkát  a jogalkotó a betanított munkánál többre értékelje. Tarthatatlan, hogy bárkit a lakásából  azonnali kártalanítás nélkül  ki lehessen rakni./ld. Alkotmány/ ,ezért is van  ma közel   100.000 hajléktalan apa.ad.3.09.§ Korábban kifejtettük,hogy NEM ÉRTÜNK EGYET AZZAL,HOGY  BÁRKI TELJES HATÁLYÚ APAI ELISMERŐ NYILATKOZATOT TEHESSEN MÉG HA NEM IS BIZONYÍTOTTA AZ ANYÁVAL VALÓ SZEXUÁLIS KAPCSOLATÁT  illetve az ilyen elismerő nyilatkozat megelőzze pl. az anyával be nem jegyzett élettársi kapcsolatban élő apa jogait. A gyermek érdeke is az ,hogy elsősorban a vérszerinti apjával legyen rokoni kapcsolatba és ne egy idegennel./ Ennek negligálása később genetikai problémákat is okozhat ha pl. saját testvérével lép közelebbi kapcsolatba/   A TELJES HATÁLYÚ APAI ELISMERŐ NYILATKOZATHOZ HOZZÁ KELLENE JÁRULNIA ANNAK A FÉRFINEK IS  IS,  AKI AZ ANYÁVAL EGYÜTT ÉLT A VÉLEMEZETT FOGAMZÁSI IDŐ ALATT!!!!!!!! a 3.111.nem határozza meg kit kell a gyermek apjának tekinteni!ad.3.:119. Úgy tűnik kimaradt a tervezetből,hogy  ha az apaság megtámadása iránti per „eredményes”,  akkor aki eddig az „apaság” terheit viselte/VÉLELMEZETT APA”  KÁRTÉRÍTÉSI PERT INDÍTHAT AZ ANYA /!/ ELLEN,mert vélelmezhető,hogy megtévesztette a gyermek apaságát illetően.AD.3.127.SZERINTÜNK EGYÉRTELMŰEN KI KELLENE JELENTENI,HOGY ÖRÖKBE FOGADNI CSAK AKKOR LEHET A GYERMEKET ,HA A VÉRSZERINTI APJA IS EHHEZ A GYÁMHATÓSÁG ELŐTT ÍRÁSBAN HOZZÁJÁRULT!ad.3.:157.§ SZÜLŐI FELÜGYELET… magába kell hogy foglalja A „GYERMEKKEL VALÓ FOLYAMATOS  /GYAKORI/   FIZIKAI  EGYÜTTLÉT JOGÁT IS-BELEÉRTVE A A SZÜLŐK KÜLÖNÉLÉSE  ILL.HÁZASSÁGUK FELBOMLÁSÁNAK ESETÉT IS.Kérdés  miért maradt ki AZ ÉRTELMI FEJLŐDÉS?ad.3.154.§. Úgy tűnik ez valójában a szülői felügyeleti/nevelési/ jog burkolt korlátozása ,ez csak akkor történhet meg ha gyermek veszélyeztetve van!ad.3:156. A GYERMEK NEVÉNEK meghatározása alapvető jog és erre nem a gyámhatóságot hanem  a BÍRÓSÁGOT KELL FELHATALMAZNI  egyetértés hiányában.ad.3:157.§ Nem értünk egyet azzal,hogy kimaradt az anyánál A GYERMEK TARTÁSÁNAK KÖTELESSÉGE /Álláspontunk szerint és ez volt az eddigi bírói gyakorlat is a gyermektartás egy háromoldalú kötelem,mely kötelessége az államnak az anyának és az apának is. Ez alól egyik oldal sem mentesíthető!/NEM ÉRTÜNK EGYE T AZZAL,HOGY KIMARADT A TERVEZETBŐL,HOGY A GYERMEKNEK NEMCSAK JOGAI ,HANEM KÖTELESSÉGEI VANNAK ,ÍGY PL.KÖTELES  SZÜLEI IRÁNTI  TISZTELETRE,ENGEDELMESSÉGRE, FÁRADOZÁSUK EREDMÉNYESSÉGÉT / AZT IS MONDHATNÁNK ELVÁRÁSUK TELJESÍTÉSÉT /   ELŐSEGÍTENI, ILL. ÚGY ÉLNI ,HOGY HASZNOS ÉS FELELŐS FELNŐTT ÁLLAMPOLGÁRRÁ VÁLLJON!(Már most is túl sok a kezelhetetlen gyermek,-erről meg lehet kérdezni a pedagógusokat- Amerikában is  megbukott az a nevelési elv , hogy a gyermekre ráhagyunk mindent és semmiféle elvárást nem támasztunk vele szemben!! Erről jut eszünkbe ,hogy nem találkoztunk az eddigi Csjt. hatás vizsgálatával,készültek ilyen tanulmányok?  ) 3.157./3/ bek.. E szakasz szerint a szülő vagy a gyámhatóság  gyermek kiadatását követelheti attól aki a gyermeket jogtalanul tartja  magánál,. Ide kívánkozik az is,hogy erre/kiadatás követelésre/ jogosult lenne a rendőr és a bírósági /vagy közigazgatási/ végrehajtó is pl. kapcsolattartás akadályozása esetén pl erre köteles lenne, akár  az anya, akár hozzátartozója/élettársa barátja ,szülei vagy más 3 személy is/     ha a szabályozott kapcsolattartásra nem adja át a gyermeket .   AKI  KIADATÁST MEGTAGADNÁ A” BÍRÓSÁG MEGSÉRTÉSNEK” VÉTSÉGÉT/ VAGY/  BÜNTETTÉT KÖVETI ./ld új Btk. tervezetbe bele kellene venni s az elkövetőt  pénzbüntetéssel közérdekű munkával vagy szabadságvesztéssel kellene büntetni./5/bek esetében nem egyértelmű,hogy csak a 16 éves gyermekre gondoltak vagy minden gyermekre.Ebben a §-ban kellene szabályozni a gyermek lakóhelyével kapcsolatos új előírásokat megszüntetve a gyermek ide oda –rablását, tehát HA SZÜLŐ vagy MÁS  A GYERMEKET A KÖZÖS OTTHONBÓL VAGY  KÜLÖNÉLÉS ESETÉN A BÍRÓSÁG VAGY MÁS HATÓSÁG VAGY A FELEK EGYEZSÉGÉBEN SZABÁLYOZOTT OTTHONÁBÓL ELVISZI „ „GYERMEKSZÖKTETÉS” BÜNTETTTÉT VALÓSITJA MEG./kivéve a fenti kapcsolattartást vagy súlyos veszélyhelyzetet!/3.159 –ből kimaradt ,hogy a tényleges/?/ CSALÁDI KAPCSOLATOK GYAKORLÓJÁNAK JOGAI NEM ELŐZHETIK MEG A VÉRSZERINTI SZÜLŐ/JELLEMZŐEN AZ APA/ JOGAIT!ad.3.160.§  A gyermek vagyonába bele kell hogy TARTOZZON A KAPOTT TARTÁSDÍJ IS./ Ma már nem ritka,hogy 50-150.000 Ft-ot is fizetnek tartásdíjként egyes apák ,ami nyilvánvalóan a gyermek szükségleteit meghaladja  ,ennek felelőtlen elherdálása nem szolgálja a gyermek érdekeit. Nem egy esetben milliós   végkielégitések tűntek el a gondozó szülő kezei között ,míg az apa később nyomorgott ,mert  újabb  munkát nem kapott és az utolsó   munkáltató tartásdíj címén azt levonta./ad.3.161.§  Nem értünk egyet ,hogy a VAGYONKEZELÉS JOGÁT a gyámhatóság  rendezze ez is alapvető szülői JOG CSAK A BÍRÓSÁG SZABÁLYOZHATJA ha kell. /Egyébként is  indokolt felszámolni az átlagos családok életébe való túlzott gyámhatósági beavatkozás lehetőségét ,a gyámhatóság csak kivételesen súlyos veszélyhelyzetben  járhasson  el ill akkor legyen is köteles a gyermeket megvédeni . Egyes sajtó hírek szerint az egyes  gyámhatóságnál dolgozok igen jelentős arányban nem is felelnek meg a képesítési előírásoknak így a legegyszerűbb védekezés számukra az ügyek intézésnek vég nélküli  elhúzódása . Apropó erre miért nincs hatékony ellenőrzés pl.a 30 napos határidő betartására ? /ad.3.163.§ Messzemenően nem értünk egyet azzal ,hogy a szülő a gyermek vagyonát –- beleértve a tartásdíjat- BIZTOSÍTÉK ÉS SZÁMADÁSI KÖTELEZTTSÉG NÉLKÜL KEZELJE,sőt meg kell követelni , hogy .-  A TARTÁSDÍJAT IS A GYERMEK NEVÉN -KÜLÖN SZÁMLÁN KEZELJE ,melynek forgalmát a tartásdíjat fizető szülő is jogosult legyen kikérni ill. a kezelő szülőt elszámoltatni a bíróság előtt!A GYERMEK  VAGYONKEZELÉSÉBEN NEM ELÉG ÚGY KEZELNI, MINT A SAJÁT VAGYONÁT, HANEM A „JÓ GAZDA „ GONDOSSÁGÁVAL köteles a szülő a gyermek vagyonát kezelni, és a gondatlanságért is felelnie kell!aad.3.164. A VAGYONKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁRA BÍRÓSÁG LEGYEN JOGOSULT ennek során erre kirendelheti a gyámhatóságot/esetleg mást pl. bankot közjegyzőt stb./ megjelölve számára a vagyonkezelési feladatokat .ad.3:165.  A NAGYKORÚ GYERMEK VAGYONÁT A SZÜLŐ SZÁMADÁS KÖTELEZETTSÉGÉVEL KÖTELES KIADNI,VITA ESETÉN A BÍRÓSÁG DÖNT.ad.3.167.§ Kérjük a  „megállapodásuk esetén” szöveg helyettesítését „ellenkező megállapodás vagy bírói döntés híján”. A megállapodások nem szabad akaratból születnek, hanem nyomás alatt, mivel nem volt és nincs jogi lehetőség a szülők jogegyenlőségére, így a bíróság jelenleg az egyik szülő érdekében elnyomja a másikat úgy, mint 1952-ben. Ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik, a sokszor csupán az elnyomás sikerére utal. (3:168. § (1)),ez az önkényes magatartás  nem legalizálhatóad.3.168 § . Az ESETI GYÁM KIRENDELÉSÉRŐL LEGYEN JOGSOULT A BÍRÓSÁG IS DÖNTENI.ad.3.169.§ Alapelvként kellene kimondani,hogy MINDKÉT SZÜLŐ HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜLÖZHETETLEN ÉS EGYFORMÁN FONTOS A GYERMEKEK FELNEVELÉSÉBEN ! FŐ SZABÁLY A KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELET* / Az eddigi hazai tapasztalatok szerint is a kapcsolattartás ,főleg a sokat idézett vontatott gyámhivatali ügyintézés miatt sem  alkalmas   a szoros gyermek-szülő kapcsolat kialakításhoz ill. fenntartáshoz ,ami a gyermek /de a másik szülő és végső soron az állam/ érdeke is.ad.3.170.§TILTAKOZUNK AZ ELLEN ,HOGY A MÁSIK SZÜLŐ HÁZTARTÁSÁBAN VALÓ ÉLÉS A SZÜLŐI JOGOK GYAKORLÁSBAN ELŐJOGOT JELENTSEN ./Ez legfeljebb csak akkor képzelhető el ha bevezetik a „gyermekszöktetés „ bűntettét , azzal hogy aki elköveti, a szülői felügyeletről szóló döntésnél hátrányosabb helyzetbe kerüljön./…A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése](1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermekérdekében hivatalból – A BÍRÓSÁG DÖNT arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja : ALKOTMÁNYOSAN: „MELYIK SZÜLŐK MILYEN MÉRTÉKBEN GYAKOROLJA”, KÜLÖNBEN CSAK AZ ELAVULT  GYERMEKELHELYEZÉS ÁTNEVEZÉSÉRŐL LENNE SZÓ.A szabályozás nem egyértelmű,hogy mihez van joga bíróságnak szerintünk  fel kell hatalmazni arra,hogy  

  • A BÍRÓSÁG AZ EGYIK SZÜLŐ KÉRÉSÉRE IS ELRENDELHESSEN KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELETET/ A GYERMEK ÉS KÜLÖNÉLŐS SZÜLŐ KAPCSOLATÁNAK  SZOROSABBÁ TÉTELE ÉRDEKÉBEN/!
  • A BÍRÓSÁG LEGYEN JOGOSULT   AZ EGYIK SZÜLŐ KIFEJEZETT AKARATA ELLENÉRE IS KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELETET ELRENDELNI , KÜLÖNÖSEN HA MINDKÉT SZÜLŐ AZONOS , VAGY  HASONLÓ GYERMEKNEVELÉSI  ALKALMASSÁGOT MUTAT, ENNEK SORÁN A SZÜLŐK A GYERMEKÜK ÉRDEKÉBEN SÉRELMEIKET FÉRETÉVE KÖTELESEK EGYÜTTMŰKÖDNI!

EKKOR A BÍRÓSÁG  JOGOSULT ÉS KÖTELES  MEGHATÁROZNI ,HOGY A GYERMEK MENNYI IDEIG TARTÓZKODJON AZ EGYIK VAGY MÁSIK SZÜLŐNÉL ,DE EZ HAVI SZINTEN NEM LEHET KEVESEBB ,MINT AZ ADOTT IDŐSZAK 40 %-A,RENDELKEZNI KELL AZ ESETLEGES  JÖVEDELEMKÜLÖNBSÉG ESETÉN  A GYERMEKNEVELSI KÖLTSÉGEK KÖZELÍTÉSÉRŐL VAGY MEG KELL ÁLLAPÍTANI ,HOGY  EGYIK SZÜLŐ SEM KÖTELES A MÁSIKNAK FIZETNI. AZ ESETLEGES GYERMEKKEDVEZMÉNYEKET A SZÜLŐK ÉVENETE VÁLTVA  JOGOSULTAK IGÉNYBE VENNI. Az a szülő ,aki jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményt kártérítésre ill. annak visszafizetésére köteles!

  •  A BÍRÓSÁG IDEIGLENES JELLEGGEL /PL. 1-2 ÉVES IDŐSZAKRA / IS RENDELKEZHET  A KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELETRŐL,DE AZ IDŐSZAK LETELTÉVEL AZ NEM JUTHAT KEDVEZŐBB HELYZETBE, AKI A KÖZÖS SZÜLŐI  FELÜGYELETET AKADÁLYOZTA./ Ennek oka lehet az ún. próbaidő vagy  a szülők munkája, időleges külföldre költözése vagy más ok./  A bíróság a fenti rendelkezésnél figyelemmel van a szülők lakóhelyére , a gyermek korára ,tanulmányaira,kialakult kapcsolataira,  testvéreire és féltestvéreire,a szülők munkahelyére , foglalkoztatására,.A bíróság dönthet úgy is ,hogy a gyermek egyik évet az egyik másik évet a másik szülő lakóhelyén töltse,ha szülők nem élnek egymás közelében,ha szülők egymás közelében élnek a bíróság dönthet arról,is hogy a gyermek ugyanabba gyermekintézménybe jár de hetente vagy havonta másik szülőnél lakik./
  • A  SZÜLŐ MÁSIK TELEPÜLÉSRE KÖLTÖZÉSE A KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELETET AUTOMATIKUSAN NEM SZÜNTETI MEG.  A KÜLÖNKÖLTÖZŐ SZÜLŐ –BELEÉRTVE HA KÖLTÖZÉS A GYERMEKINTÉZMÉNY MEGVÁLTOZTATÁSÁT IS JELENTI- A TERVEZETT KÖLTÖZÉS ELŐTT 120 NAPPAL ÍRÁSBAN KÖTELES BEJELENTENI A BÍRÓSÁGNAK , HOGY HOVA KÍVÁN  LAKÓHELYET  VÁLTOZTATNI, EZT A BEJELENTÉST  A BÍRÓSÁG 15 NAPON BELÜL MEGKÜLDI A MÁSIK SZÜLŐNEK,HA EZ A SZÜLŐ NEM NYILATKOZIK,VAGY HOZZÁJÁRUL A KÖLTÖZÉSHEZ A BÍRÓSÁG EZT A KÖLTÖZÉST NEMPERES ELJÁRÁSBAN HOZOTT VÉGZÉSSEL HELYBEN HAGYJA ÉS MEGKÜLDI A SZÜLŐKNEK ÉS A GYERMEK ISKOLÁJÁNAK. AZ UJ HELYEN A GYERMEK ISKOLÁJA CSAK EZEN VÉGZÉS ALAPJÁN ÍRATHATJA /FOGADHATJA/BE A GYERMEKET !
  • a SZÜLŐK A LAKHELYVÁLTOZÁSRÓL ÉS JÖVŐBEN GYAKORLANDÓ SZÜLŐI FELÜGYELETI  JOGOKRÓL EGYMÁS KÖZÖTT IS MEGEGYEZHETNEK ,AMIT A FENTIEK SZERINT A BÍRÓSÁG ELÉ TERJESZTENEK.
  • A FENTIEK ALAPJÁN HA  NINCS A SZÜLŐK KÖZÖTT EGYETÉRTÉS  LAKÓHELYVÁLTOZTATÁSBAN A NEMPERES ELJÁRÁS PERES ELJÁRÁSSÁ ALAKUL . ENNEK SORÁNA BIZONYÍTÁS ÉS KÖLTSÉGVISELÉS TERHE AZ ELKÖLTÖZŐ SZÜLŐT TERHELI.
  •  A KÜLÖNKÖLTÖZÉS ESETÉN A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGOK GYAKORLÁSÁRÓL ,KAPCSOLATTARTÁSRÓL TARTÁSRÓL RENDELKEZNI KELL A BÍRÓSÁGNAK SZEMELŐTT KELL TARTANIA,HOGY A GYERMEK SZEMÉLYES KAPCSOLAT NE SZAKADJON MEG A SZÜLŐJÉVEL,VIZSGÁLNI KELL ,HOGY GYERMEK ÉLETMINŐSÉGE MELYIK SZÜLŐNÉL JOBB,MILYEN INDÍTÉKOK VEZETTÉK A SZÜLŐT A KÜLÖNKÖLTÖZÉSRE,  A SZÜLŐK TUDJÁK-E VISELNIA KÜLÖNKÖLTÖZÉS MIATT A GYERMEK LÁTOGATÁSVAL FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEKET,MILYEN HATÁSSAL VANA KÖLTÖZÉÉS A GYERMEKRE?/ Azonos településen  vagy közel lakó szülők esetében  a szülői jogok kapcsolattartásra korlátozásnak is csak akkor van helye  ha másik   szülő a gyermeket veszélyeztette. ha bíróság valamelyik szülővel szemben távoltartás jogintézményét alkalmazta ez nem jelenti automatikusan hogy a kapcsolattartási joga is korlátozva lenne csak ebben az esetében a gyermek átadása az illetékes gyermekjóléti intézményben történne. Itt meg kell teremteni annak  az intézményes lehetőségét-nm úgy mint most ,hogy a gyermekátadás a hétvégén is megtörténhessen.
  • A fentiek értelmében a 3.171. és 172.§ törlendő. A  JOGALKOTÓNAK A SZABÁLYOZÁSNÁL AZ EGYENLŐ SZÜLŐI FELÜGYELET VÉLELMÉBŐL KELL KIINDULNIA , MELY ESETLEGESEN – KIVÉTELESEN MEGDÖNTHETŐ A SZÜLŐK VAGY A GYERMEK LEGJOBB ÉRDEKEIRE TEKINTETTEL ./  A VÉLELEM MEGDÖNTSÉNEK TERHÉT AZ A SZÜLŐ VISELJE, AMELYIK A VÉLEMET MEG KÍVÁNJA DÖNTENI.AZ EGYENLŐ SZÜLŐI FELÜGYELET INTÉZMÉNYE AZONBAN CSAK AKKOR DÖNTHETŐ MEG, HA A GYERMEKET BIZONYÍTOTTAN SÚLYOS ÉS KÖZVETLEN ABUZUS ÉRTE. HA AZONBAN VMELYIK SZÜLŐ HAMISAN ÁLLÍTJA EZT AZ ABUZUST EZ MEGKÉRDŐJELEZI SZÜLŐI ALKALMASSÁGÁT Amennyiben kivételesen a Bíróságnak dönteni kell a gyermek elhelyezésről ,a szülők alkalmassága körében vizsgálni kell: A szülők nevelési képessége és adottsága a gyermek értelmi érzelmi és erkölcsi nevelésében,a gyermekintézményi ellátottság a környéken, a szülők és közvetlen hozzátartozóik nevelési képessége, egészsége ,életmódja,a szőlő magatartása a másik szülővel szemben ill. a kapcsolattartás biztosításával összefüggésben, a gyermek fizikai , eü. ellátásának feltételei,a gyermek viselkedése  otthon és az /óvodában/ iskolában.
  • A BÍRÓSÁG az Alkotmány és a nemzetközi egyezmények alapján NE LEGYEN  FELJOGOSITVA , HOGY A GYERMEK – KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐ  VISZONYT FELSZÁMOLJA , CSAK KAPCSOLATTARTÁSRA KORLÁTOZZA, EZ A CSALÁD VÉDELME HELYETT  DURVA BEAVATKOZÁS A CSALÁDI KAPCSOLATOKBA, SÉRTI A NEMEK EGYENLŐSÉGÉT , A GYERMEK MINDKÉT SZÜLŐHÖZ VALÓ JOGÁT, ELLENTÉTET GENERÁL A SZÜLŐK KÖZÖTT , A SZÜLŐK KIEGYENSÚLYOZOTT CSALÁDI KAPCSOLATÁT   MEGVÁLTOZTATVA EGYOLDALÚ HATALMI HELYZETET IDÉZ ELŐ A CSALÁDI KAPCSOLATOKBAN ! / Ennek legeklatánsabb  példája a tartásdíj letiltása , a szűk kapcsolattartásra vonatkozó döntések  határköri kuszasága és végrehajthatatlansága !/

/ Az állam nem  jogosíthatja  fel a bíróságot, hogy az egyik napi szintű gyermek-szülő hozzátartozó  vérségi kapcsolatot nyomós indok nélkül felszámolja (jav. 3:170. § ). Ez elkerülhető, hiszen a társadalom megteheti azt is, hogy nem jogosítja fel erre a bíróságot. Nyilvánvaló, hogy az egyik szülővel való érzelmi, szülői kapcsolat elvesztése mind a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére, mind a szociális képességek szintjén kedvezőtlen. A bíróság összetétele miatt /szinte alig van  férfi bíró a családjogi ügyszakban  ,/  sokszor   nincs abban a helyzetben, hogy a szülő-gyermek kapcsolat erőssége felett     ’ igazságosan  ’ ítélkezzen, ezért nyomós indok nélkül a fenti diszpozíció elfogadhatatlan. INDOKOLT BEVEZETNI MAGYARORSZÁGON IS A VEGYES ÖSSZETÉTELŰ BÍRÁSKODÁST,esetleg a laikus személyek közreműködésével,hogy a nemi egyensúly  megteremtődjön.!**Aki gyermeket vállal, férfi vagy nő, azt minimálisan tiszteljük meg azzal, hogy a szülő akarata ellenére  ne történjen  gyermekelhelyezés , mert ez családon belüli erőszakhoz mérhető, ill. annak gyakran közvetlen okozója.**A tervezetben túl gyakori a „ gyámhatóság esetleg a bíróság feljogosít” és a „bíróság dönt” kifejezés, ami hibás szemléletet tükröz. A fentiekben kifejtett  túlzott állami beavatkozás már eddig is jelentős születésszám csökkenést eredményezett. A valóságban a feljogosítás  megvonást jelent, hiszen a szülői felügyeleti jogot nem a bíróság keletkezteti, hanem a genetikai szülői kapcsolat (feltételezve a gyermek nevelésében való személyes közreműködést,amiben Magyarországon  élő apáknak még mindig pozitív hagyományai vannak. ). A tervezet  a „public service” szerepnek, az alkotmánynak és a népességi kihívásoknak csak az felelhet meg, ha a „legkisebb rossz” elvén a törvény a szülők külön költözése esetére a közös szülői felügyeletet teszi alapintézménnyé. A bíróság a gyermek idejének megosztásában indokolt esetben-kivételesen - ilyenkor is eltérhetne az egyenlőségtől (pl. az anyaság védelme a szoptatás végéig), és rögzíthetné a gyermek lakcímét a két szülőnél. Nemzetközileg elfogadott tény, hogy az egyoldalú  gondozó szülő nagyobb sérelmet okozhat a gyermeknek, mint a közös szülői felügyelet, amely jelentősen csökkenti a konfliktusokat, hiszen egyik fél sem válik gyermekvállalási döntésének vagy szülőtársának jobbágyává. A közös szülői felügyelet a gyermek fejlődésére, szocializációra sokkal kedvezőbb, mintha a gyermek egyik napi szintű szülői kapcsolatát az állam 80-90%-ban felszámolná (mint most).**ad.3.173. §  A korábbi szülői felügyeleti jog szünetelésének visszacsempészése a tervezetbe a szülői felügyeleti jog korlátozása .ENNEK CSAK   A GYERMEK VESZÉLYZETETÉSE ESETÉN LEHET HELYE !ad.176.§. AD.3.181.§. A bírósági  közvetítői eljárást csak jogegyenlőség (egyidejű közös szülői felügyelet) fennállása mellett támogatjuk. Egyenlőtlen felek esetén ugyanis eredménytelen, és félő, hogy időhúzásként a gyermek-apa közötti szülői kapcsolatról való leszoktatás állami eszköztárát fogja bővíteni.              AD.3.178.§ A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGRE LEGALÁBB HAVI RENDSZERESSÉGE,ÉVI KÉTSZERI FOTÓ ÁTADÁSI KÖTELEZETTSÉGET  KELLENE ELŐÍRNI,UTALVA SZANKCIÓRA HA NEM TELJESÜL./pl.végrehajtási bírság ,de nem úgy mint a jelenlegi kapcsolattartási formális bírság  ,amikor  kikötik az előzetes figyelmeztetést ,azaz nem kell komolyan venni a bírói ítéletet? Majd a kiszabott bírságot gyakran nem is  hajtják be .egyáltalán leellenőrizte valaki ,hogy a végrehajtási bírságolásra vonatkozó  rendelkezések  hogyan hatályosultak , pedig ez is állami/önk-i/  bevétel lenne,de úgy látszik senkinek nem hiányzik.?A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGET NEMCSAK A GONDOZÓ SZÜLŐNEK HANEM A GYERMEKINTÉZMÉNYEKNEK /BÖLCSŐDE,ÓVODA .ISKOLA/ , KÖRZETI ORVOSNAK,VÉDŐNŐNEK IS ELŐ KELL ÍRNI,mert az apákat gyakran elzavarják megalázva és alapvető emberi jogaikban sértve őket!AD.3.179. A KÖZÖSEN GYAKOROLT SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGOK ÉS A  GYERMEK /ÉS VMELYIK SZÜLŐ/ KÜLFÖLDRE TELEPÜLÉSE A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGOK-ÍGY A KAPCSOLATTARTÁS JOGÁNAK-  GYAKORLÁSÁNAK JELENTŐS VÁLTOZÁSÁT EREDMÉNYEZI,TEHÁT BÍRÓSÁGI HATÁSKÖRBE KELL ADNI./ Más országok hatóságai egyszerűen nem értik a jelenlegi mo-i szabályozást ,hogy ilyen fontos kérdésről hogy dönthet egy végrehajtó szerv ,és ez a döntés kire milyen kötelezést jelent. Jelenleg úgy tűnik hogy semmit ,mert tudomásunk szerint több ezer gyermeket visznek  az anyák  véglegesen külföldre  minden következmény nélkül,ezzel szemben az UNIÓS csatlakozás és  Schengeni Egyezmény ellenére az apák még mindig nem utazhatnak gyermekikkel külföldre ,miért? Ezért is javasoljuk a „Gyermekszöktetés „ bűntettének bevezetését./AD.3.181.§. A gyámhivatali  közvetítői eljárást csak jogegyenlőség (egyidejű közös szülői felügyelet) fennállása mellett támogatjuk. Egyenlőtlen felek esetén ugyanis eredménytelen, és félő, hogy időhúzásként a gyermek-apa közötti szülői kapcsolatról való leszoktatás állami eszköztárát fogja bővíteni. A gyámhatóság feljogosítása a kötelező közvetítői eljárás elrendelésével megerősíti az eddigi gyámhivatali túlhatalmat a családok életében ,ez a múlt csökevénye,NEM ÉRTÜNK VELE EGYET / államhatalmi ágak elválasztásnak elvével ellentétes!/ HA AZ ÁLLAM BEAVATKOZIK A CSALÁDI VISZONYOKBA,  ARRA KELL TÖREKEDNIE ,HOGY MINDKÉT SZÜLŐ LEHETŐ LEGTÖBB IDŐT TÖLTHESSEN A GYERMEKÉVEL.A 13 éves gyermeket is hallgassa meg közvetlenül a bíróság, ha kéri!/ Az akceleráció miatt a gyermekek egyre fiatalabb korban érnek ezért indokot a 14 éves kor leszállítása 12 vagy 13 évre!ad.3:183.§ A tervezet is indokolatlanul korlátozza A  HOZZÁTARTOZÓK KAPCSOLATTARTÁSI JOGÁT.  Semmi nem indokolja ,hogy a különélő szülő  kapcsolattarása alatt a többi hozzátartozó miért ne gyakorolhatná kapcsolattartási jogát ,amikor a gondozó szülő is igénybe veszi/bevonja/  saját hozzátartozóit. Különösen sok vita származik abból,hogy ezek a személyek részt vehetnek vagy sem, akár a  gyermekátadásban  is./ Itt a jelenlegi jogszabályok sincsenek tekintettel az itt még élő rokoni kapcsolatokra,a válás, a különélés  nem szabad ,hogy azt jelentse ,hogy a gyermek az egyik szülő rokonait is elveszti!/ad.3:184./2/bek .PÉLDÁTLAN A NEMZETKÖZI  JOGGYAKORLATBAN ,HOGY A KAPCSOLATTARTÁS KÖLTSÉGE A JOGOSULTAT TERHELJE,kérjük törölni./Nem elég,hogy a jelenlegi gyermektartásdíjak burkolt feleségtartást jelentenek indokolatlanul,még a jogosult apák jövedelmének 50 %-a fölé is kerülne az elvonás? EGYÁLTALÁN MI INDOKOLJA ,HOGY A KAPCSOLATTARTÁST KÖTELEZETTSÉGGÉ TETTÉK ,amikor itt egy jog gyakorlásáról van szó-többeket emiatt megbüntettek,miközben az állam nem tudja elérni ,hogy a minimálbér a megélhetést is biztosítsa. Manapság kevesen engedhetik meg maguknak , hogy akár kéthetente  az ország másik felébe utazzanak kapcsolattartásra ,ami alkalmanként a 20.000 Ft-ot is elérheti,miközben a lakosság 60 %-a minimálbéren él!ad.3.185.  A KAPCSOLATTARTÁS RENDEZÉSÉBŐL A GYÁMHATÓSÁGOT KI KELL HAGYNI, RÁADÁSUL FELESLEGES PÁRHUZAMOSSÁGOT ÉS ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSI GYAKORLATOT JELENTETT EDDIG IS./ PL.2 ÉV UTÁN A GYÁMHIVATAL MINDEN „LÁTHATÓ” OK  NÉLKÜL, GYAKRAN SZUBJEKTÍV ALAPON,  A BÍRÓSÁG ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT  A KAPCSOLATTARTÁST LECSÖKKENTETTE!A kapcsolattartás rendezésére vonatkozó elvek a bíróságra is vonatkozzanak!AD.3.186.§/4/bek.  Nem egészen érthető miért jogvesztő az, ha valaki két éven belül nem kéri a kapcsolattartás módosítását??? Lehet hogy a gyermek kicsi a szülők lakóhelye nem kialakult miért van szükség újabb jogfosztásra???? éppen az a kívánatos ,hogy a felek ne kérjék évente az újraszabályozást. ad.3.187.§. jellemzően a tervezett legkevésbé kidolgozott pontja a felelősség a kapcsolattartásért.HA SZÜLŐ AKADÁLYOZZA A KAPCSOLATTARTÁST ,VAGY MÁS SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGOK GYAKORLÁSÁT /-KIVÉVE HA A MEGTAGADÁSRA EGYÉRTELMŰEN BIZONYÍTOTT OKA VOLT- A MEGTAGADÁS VALÓS OKÁT  AZ ERRE HIVATKOZÓ FÉLNEK KELL BIZONYÍTANI!/ AZ MEGVALÓSITJA A BÍRÓSÁG MEGSÉRTÉSÉNEK VÉTSÉGÉT /VAGY BÜNTETTÉT/.EBBEN AZ ESETBEN  BÍRÓSÁG/bírósági titkár/ SÚLYOS ESETBEN   MEGKERESI A BÜNTETŐ BÍRÓSÁGOT A BÜNTETŐ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA ÉRDEKÉBEN, ÉS NEMPERES ELJÁRÁSBAN HOZOTT VÉGZÉSSEL KÖTELEZI A MULASZTÓ FELET , HOGY HOL ÉS MIKOR PÓTOLJA KAPCSOLATTARTÁST,EZEN TÚLMENŐEN  KÖVETKEZŐ SZAKCIÓKAT IS ALKALMAZHATJA:·         AZ AKADÁLYOZÓ SZÜLŐ FIZESSE MEG AZ AKADÁLYOZOTT SZÜLŐ ÉS ÜGYVÉDJE KÖLTSÉGEIT.·         AZ AKADÁLYOZÓ SZÜLŐ FIZESSEN MEG 500.000 FT-IOG TERJEDŐ BÍRSÁGOT,·         VAGY A BÍRÓSÁG RENDELJE EL  ,HOGY AZ AKADÁLYOZÓ SZÜLŐ HELYEZZEN EL 8 NAPON BELÜL  BÍRÓSÁGI LETÉTBE EGY MEGHATÁROZOTT ÖSSZEGET /PL.100.000 Ft-ot/ BIZTOSÍTÉKUL,HOGY A LEGKÖZELEBBI KAPCSOLATTARTÁST BIZTOSÍTANI FOGJA ,AMENNYIBEN EZT NEM TESZI A BIZTOSÍTÉKUL ELHELYEZETT ÖSSZEGBŐL KI KELL FIZETNI A JOGOSULT IGAZOLT KÖLTSÉGEIT ÉS A TÖBBI A BÍRÓSÁGI KÖLTSÉGVETÉST  ILLETI./AMENNYIBEN AZ AKADÁLYOZÓ SZÜLŐ NEM HELYEZI LETÉTBE A BIZTOSÍTÉKOT , A BÍRÓSÁG JOGOSULT AZ AKADÁLYOZÓ SZÜLŐ KÖLTSÉGÉRE ELŐZETESEN VÉGREHAJTANDÓ VÉGREHAJTÁSI LAPOT   KIBOCSÁTANI  BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ ÚTJÁN, AKI ELŐSZÖR AZ AKADÁLYOZÓ MUNKÁLTATÓJÁNÁL MEGKÍSÉRLI VÉGREHAJTANI A KÖVETELÉST , ENNEK SIKERTELENSÉGE ESETÉN AZ EGYÉB VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOKAT ALKALMAZZA./·         ELRENDELHETI , A GYERMEK MÁSIK SZÜLŐHÖZ VALÓ ELHELYEZÉSÉT.·         EGYEBEKBEN MÉG KÖTELEZHETI ANNAK FELVILÁGOSITÓ TANFOLYAMNAK A  KÖLTSÉGEI MEGTÉRÍTÉSÉRE,  AHOL TÁJÉKOZTATJÁK A KAPCSOLATTARTÁS AKADÁLYOZÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEIRŐL,ÉS KÖVETELMÉNYEIRŐL ILL.EZEN SZÜLŐI MAGATARTÁS GYERMEKRE GYAKOROLT HÁTRÁNYOS HATÁSAIRÓL,ILL.EZEN KAPCSOLAT FONTOSSÁGÁRÓL,·         FIZESSE AZON PSZICHOTERÁPIA KÖLTSÉGEIT, AMI A JOGOSULT SZÜLŐ ÉS GYERMEK KAPCSOLATAINAK HELYREÁLLÍTÁSÁT SZORGALMAZZA.*·         VALAMENNYI RENDŐRNEK JOGA ÉS KÖTELESSÉGE A FENTI BÍRÓSÁGI VÉGZÉSNEK ELEGET TENNI ÉS KÖTELEZETTET FELSZÓLITANI A KÖTELEZETTSÉGE TELJESÍTÉSÉRE/../AD.3.188. A gyámhivatalok jelenlegi ÖSSZETÉTELE MIATT /alig alkalmaznak férfiakat/ a 3:186. §  „gyermek érdeke” megfogalmazás visszaélésre ad lehetőséget. Az a tapasztalat, hogy ha az női szülő gyűlöletet táplál az férfi szülő iránt, akkor a gyámhivatal a gyermek érdekére hivatkozva ugyancsak férfi/ apa/ ellenessé válik.AD.3:189.§ TEKINTETTEL ARRA ,HOGY ÉVEKKEL KORÁBBAN ORSZÁGOS VIZSGÁLAT VOLT ARRA ,HOGY A GYÁMHATÓSÁGOK  MENNYI IDŐ ALATT HAJTJÁK VÉGRE A BÍRÓSÁGI ÉS  SAJÁT HATÁROZATAIKAT –MELY MEGÁLLAPÍTOTTA ,HOGY INDOKOLATLANUL HOSSZÚ/SOKSZORTÖBB HÓNAPOS / AZ ÁTFUTÁSI IDŐ A GYÁMHATÓSÁGI VÉGREHAJTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉST HATÁLYON KÍVÜL KELL HELYEZNI  ÉS HELYETTE A FENTI BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁST KELL AKALMAZNI. AD.3:190.§ Nem egyértelmű ,hogy mit jelent a szülői felügyelet rendezése iránti per, túl súlyos szankciónak tűnik a szülői felügyeleti jog szünetelése!ad.3:198.Érdemtelen a tartásra  az a nagykorú is,aki a másik szülővel a kapcsolatot nem tartja!!!!!!!!!!!!!!!!.ad3.:190 §.INDOKOLATLAN  ÉS ALKOTMÁNYELLENES ,HOGY A SAJÁT SZÜKSÉGES TARTÁSNAK ROVÁSÁRA IS KÖTELES LENNE A SZÜLŐ BÁRKIT IS ELTARTANI, A TARTÁS NEM HOZHATJA A KÖTELEZETTET LEHETETLEN HELYZETBE/LD.LB./2.mondatot kérjük hatályon kívül helyezni.ad.3.213. A tartásra kötelezettek  jövedelméről a felek kölcsönösen jogosultak  tájékozódni.ad.3.214.Nincs semmi szankciója ,ha a tartásra jogosult   nem jelenti be a kötelezettség megszűnését. Ebben ez esetben a megkapott összeget legyen köteles kamatostól visszafizetni a felszólítást követően 15 napon belül,továbbá  50.000 Ft kártérítést a jogosult részére 15 napon belül.ad.3. 216.§  A gyermektartás  háromoldalú kötelem ,melynek során a gyermek eltartásához köteles hozzájárulni az állam/önkormányzatok/,az anya és az apa is.·        a gyermektartásdíjat határozott összegben kell megállapítani a kötelezett szülők jövedelmének gyermekenkénti  max.10 %-a mértékéig./ Általában együttélés esetén sem jut több a gyermekekre/ ·        a tartásdíj megállapításánál a bíróságnak elsősorban a gyermek indokolt szükségleteiből kell kiindulni , ennek során figyelembe kell venni a KSH fogyasztási egység számításait, ezen, azaz teljesítőképességén túlmenően senki tartásdíj fizetésre nem kötelezhető.·        tartásdíj letiltás csak abban az esetben rendelhető el,ha kötelezett önként nem teljesített,erről a bíróság mérlegelés alapján dönt.·        tartásdíj  max. 6 hónapra visszamenőleg legyen  igényelhető./ a jogbiztonságot és az apa ill.új családja megélhetését veszélyeztetné ,ha hosszabb időre visszamenőleg érvényesíteni lehetne az igényt –kár lenne abba a hibába esni,amit  a parkolási díjak esetében korábban alkalmaztak ,amit az élet felülirt,hogy 5 évig bizonytalanságban hagyják az állampolgárokat.,így  is hajléktalanok ¾-e elvált apa./·        ne csak a tartásdíj felemeléséről, hanem leszállításról szóló ítélet is előzetesen végrehajtható ,ill. a túlzott tartásdíj szükségletet meghaladó része felfüggeszthető legyen az I. ill. a II.fokú bíróság által. ·        A TARTÁSDÍJAT KEZELŐ SZÜLŐ A TARTÁSDÍJJAL LEGYEN KÖTELES IGÉNY ESETÉN ELSZÁMOLNI ,EZÉRT A TARTÁSDÍJAT A GYERMEK NEVÉRE ELKÜLÖNITETT BANKSZÁMLÁRA KELLJEN BEFIZETNI.·        NAGYKORÚ „GYERMEK” RÉSZÉRE A TARTÁSDÍJ KÖZVETLENÜL FIZETENDŐad.3.219.§ Semmi nem indokolja a gondozó szülő mentesítését a pénzbeli hozzájárulástól,ez nem jelenti azt hogy a gondozási tevékenységet ami betanított munkának számít  ,ne lehessen részben elismerni./A tevékenység egy részét saját maga ellátásra is el kelen végeznie!/ad.3.220.semmi nem indokolja ilyen magas tartásdíjak mellett a z egyéb kiadásokhoz való hozzájárulás kötelezettségét ,ez az 50 %-os plafon megkerülése amit egyébként is kérünk leszállítani 30 %-ra akárhány gyermek is van ,továbbá a  gyermekenként a főállá s szerinti jövedelem 10 % -át ne haladja meg a tartásdíj!/4/ bek a jöv.15-25 %-a túl magas . ne az egy évvel korábbi jövedelemből induljanak ki ha igazoltan csökkent a jövedelem!AD.224.§.  TARTÁSDÍJNÁL A DIÁKHITELT IS FIGYELEMBE KELL VENNI  a bevételek között,sőt addig ne ítéljen meg a bíróság tartásdíjat, amig a jogosult diákhitelt nem vett igénybe.!Tekintettel arra ,hogy a  tartásdíj polgári jogi kötelem ,ezért –korábbi kérelmünkkel összhangban- kérjük a gyermektartásdíj fizetésre vonatkozó BTK tényállás hatályon kívül helyezését. Bp.2008.X.10.                                     dr.Hegedűs István Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete 06/30/9413679