CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeink

CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeink

19. Itt említjük meg bár az öröklési jog foglalkozik vele, hogy semmi nem indokolja a túlélő házastárs/tipikusan a feleség/ olyan irányú védelmét kapjon -a gyermekkel szemben-amit a jelenlegi szabályozás, de a tervezet is megerősít, hogy az özvegyi haszonélvezetet indokolatlanul kiterjeszti a házas felek /élettársak / vagyona nagy részére, a gyermekek rovására függetlenül attól,hogy mennyi ideig éltek együtt, jóllehet a túlélő házastárs éppen fenti közös vagyoni vélelemből adódóan (?) egyébként is a vagyon felével rendelkezik!

20. Megemlítjük továbbá,hogy a skandináv példa alapján indokolt lenne a próbaházasság bevezetése mellett az ún. próbaválás megkövetelése is/pl. 3 havi különélés előírásával/ természetesen megfelelő vagyonvédelmi intézkedések alkalmazása mellett.

21. Konkrét normaszöveghez kötődő észrevételek:

3.10. /4/bek.-3.17. törvényesíti a jogsértést?

3.21-22.
Közjegyző általi házasság felbontása csak akkor indokolt ha nincs sem gyermek, sem vagyon,különösen közös lakás.
Az egyezségbe rögzített KÖZÖS SZÜLŐI felügyelet esetén is a gyermeknevelés módját meg kellene határozni, az eddigi peres tapasztalat arra utal,hogy a felületes egyezség későbbi súlyosabb jogviták forrása,a bíróságok visszatérő ügyfeleivé válnak a felek.
A házasság felbontásánál nemcsak a közös gyermek, hanem a szüleik érdekeit is figyelembe kellene venni.

3.26.
További kiegészítési javaslat: A szülőknek a gyermekük érdekében együtt kell működniük akkor is ha már nem élnek együtt. A gyermeket az Őt érintő ügyben érettségének megfelelően meg kell kérdezni.

3.29.
Módosítási javaslat: A Bíróság a férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget érdemtelenség esetén is neve bármilyen formában való viselésétől!/nemcsak bűncselekmény esetén!/
3.30. Kiegészítés A házastársi tartás nem lehet hosszabb időtartamú, mint a házasság!A bírósági meghosszabbítása már szinte élethosszig tartó rabszolgamunkát jelenthet.

3.31.
Kiegészítését javasoljuk: érdemtelen továbbá aki... közös gyermekeik érdekeit és személyiségi jogait durván sértő magatartást tanúsít.

3.34.
Házassági vagyonközösség csak akkor álljon fenn,ha közjegyző által közokiratba vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokiratban a felek megegyeztek!
Vagyonközösségi vélelmet sem tartjuk elfogadhatónak,maximum a mindennapi élet szokásos tárgyaira. A házas felek ma már nagyon gyakran külön gazdálkodnak.

3.38.
Tudomásunk szerint az európai és angolszász jogrendszerekben példátlan,hogy a külön vagyon haszna is közös legyen,miért! Az állam milyen jogcímen apasztja a fél magánvagyonát, ez alkotmányellenes.
Az ingóságok esetén mi indokolja 15 év 5 évre csökkentését?

3.42. Itt kellene bevezetni a vagyon zárlatának jogintézményét,hogy megszűnjön a jelenlegi „szabad rablás".Nem biztosított a gyengébb fél érdekeinek védelme!

3.43. A vagyonkezelő fél részéről legalább fél éves tájékoztatási kötelezettséget kellene előírni,ha jelenlegi helyzet nem változik,szankcióval.

3.44. Különvagyonból max. az ésszerű és elvárható költségtérítés előírása indokolt,de ez nem jelentheti a különvagyon felélését.

3.46. l millió Ft-ot meghaladó jogügylet esetén a házastárs hozzájárulását nem lehet vélelmezni. Hiányzik a társas vállalkozásra utalás, nem elég ha csak a GT foglalkozik vele!

3.49. A házassági vagyonközösség megszűnése és megosztása közötti időben súlyos méltánytalansághoz vezet a vagyonközösségi szabályok további alkalmazása,nem beszélve arról, hogy az évekig húzódó vagyoni perekben komoly konfliktusok forrása a vagyon terheinek viselése és azok elszámolatlansága /pl. lakáshitel,adótartozás stb./

3.50. A tervezet csak a közös lakással foglalkozik. Ezek szerint a nem közös lakást, telket,autót üdülőt a házastárs elszámolás nélkül el kótyavetyélheti?

3.156. A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog alanyi jog, ennek különleges esetben való szűk körű korlátozásáról, csak a bíróság és nem a gyámhivatal dönthet.

3.167. Fontos kiegészítés:A bíróság bármelyik fél kérelmére elrendelheti a közös szülői felügyelet alkalmazását./Sőt ennek kellene lennie a főszabálynak, ld. európai és angolszász országok gyakorlatát!/

3:2. § (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék.

Ennek csupán jogi akadályai vannak, nevezetesen az alábbi szakaszok:

3:167§ alapintézményi közös szülői felügyelet hiánya

3:170§ (1) „csak egy maradhat", átnevezett gyermekelhelyezés, túlzott állami beavatkozás

3:171§ (1) átnevezett szüneteltetés, „feljogosításnak" beállított jogelvonás, túlzott állami beavatkozás

3:171§ meditáció előírható, de egyenlő pozíciók nélkül

3:217§ gondozó-különélő közti jogi szakadék, saját jogon semmi

3:219§ szükségletek helyett jövedelemmel és nem szükségletekkel arányos, alapjogokat elvonó, nemi alapú gyermektartásdíj

3:219§ gondozó szülő jövedelme viszont csak az övé

● NINCS de facto egyenlőségre való törekvés

● NINCS gyermekvállalók, házasság iránti tisztelet

● NINCS születésszám szempont 

3:167. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]

(1) A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, megállapodásuk esetén akkor is, ha már nem élnek együtt.
Kérjük a „megállapodásuk esetén" szöveg helyettesítését „ellenkező megállapodás vagy bírói döntés híján". A megállapodások nem szabad akaratból születnek, hanem nyomás alatt, mivel nem volt és nincs jogi lehetőség a szülők jogegyenlőségére, így a bíróság jelenleg az egyik szülő érdekében elnyomja a másikat úgy, mint 1952-ben. Ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik, a sokszor csupán az elnyomás sikerére utal. (3:168. § (1)),ez az önkényes magatartás nem legalizálható

3:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]

(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
Alkotmányosan: „melyik szülők milyen mértékben gyakorolja", különben csak az elavult gyermekelhelyezés átnevezéséről lenne szó.

3:171. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]

(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő - a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában - a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

(2) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására [...]

A társadalom feljogosíthatja a bíróságot, hogy az egyik napi szintű gyermek-szülő hozzátartozó vérségi kapcsolatot nyomós indok nélkül felszámolja (jav. 3:170. § ). Ez elkerülhető, hiszen a társadalom megteheti azt is, hogy nem jogosítja fel erre a bíróságot. Nyilvánvaló, hogy az egyik szülővel való érzelmi, szülői kapcsolat elvesztése mind a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére, mind a szociális képességek szintjén kedvezőtlen. A bíróság nemi megoszlása /szinte alig van férfi bíró a családjogi ügyszakban, / alkalmassága és terhelhetősége révén sokszor nincs abban a helyzetben, hogy a szülő-gyermek kapcsolat erőssége felett 'igazságosan ' ítélkezzen, ezért nyomós indok nélkül a fenti diszpozíció elfogadhatatlan. Indokolt bevezetni Magyarországon is a vegyes összetételű bíráskodást,esetleg a laikus személyek közreműködésével!

A 3:170. § és 3:171. § jelen formában együtt és külön-külön is alkotmánykerülő. Sérti a család védelmét, hiszen a szülők között felesleges ellenérdeket szít „mint egy rossz anyós", ezáltal sérti a család autonómiáját is, valamint a férfi-női egyenlőséget. Sérti a gyermek két szülőhöz való jogának védelmét, és a háttérben további szabadságjogokat korlátoz von el.

Aki gyermeket vállal, férfi vagy nő, azt minimálisan tiszteljük meg azzal, hogy maga gazdálkodjon a saját szülői ambícióival, azaz a szülők megegyezése után második helyen a szülők döntése szerepeljen. A szülő akarata ellenére történt gyermekelhelyezés családon belüli erőszakhoz mérhető, ill. annak közvetlen okozója.