CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeink

CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeink

Tisztelt Érdeklődők!

MEGHÍVÓ
APÁNAK LENNI ÉS MARADNI - AZ ÉSZ ÉS SZÍV TÖRVÉNYE

Okt.11-én szombaton 10 órakor a Parlament előtt GYERMEKEINKKEL  csendes apa-demonstrációt tartunk az apákért és gyermekeikért (alapintézményi közös felügyelet érdekében) és a diszkriminatív  nemi alapú szülői státuszok ellen. Találkozzunk az Országzászlónál !
- öltözet sárga autósmellény - aki tud
elakadásjelző háromszöget is hozzon
- mindenki hozzon minél több gyámhivatali elutasító határozatot, jogfosztó ítéletet
Küldje el regisztrációját a honlapról, vagy email címével jelentkezzen a 06(30)623 7259 mobil számon!

A szervezőkhöz is lehet csatlakozni, jelentkezés a 06(30)623 7259, feltétele a belépés.

A rendezvény védnöke: dr.Hernádi Miklós, az egyesület  tiszteletbeli elnöke, író, a szociológia tudományok doktora

dr Hegedűs István,az Elvált Apák Egyesületének  elnöke dhegedusea@t-online.hu

Az alábbiakban közzé tesszük a CSJK tervezettel kapcsolatos észrevételeinket, várjuk a hozzászólásokat!
/ A hozzászólások a cikk végén olvashatóak!!!/

Tisztelt Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium!

Az IRM honlapján közzétett Ptk. tervezettel kapcsolatban előzetesen rövid észrevételt teszünk- a tervezet sorrendjében- tekintettel arra, hogy a részletes észrevételek előterjesztésére több idő szükséges,amit 2007.dec.31-ig tudunk előterjeszteni, tekintettel arra, hogy az előkészítés is évtizedekig tartott és a joganyag rendkívül terjedelmes az állampolgárok, a szervezetek, gazdálkodó szervek, cégek stb. tevékenységét hosszú távon befolyásolja:  

1. Nem derül ki a tervezetből,hogy a Jogalkotásról szóló 1997.évi XI.tv.44-45.§-a alapján készült-e hatásvizsgálat a Ptk. tervezettel érintett jogterületeken?

2. Egyértelműen kellene szabályozni,hogy mi történik az alkotmányos és európai uniós alapjogok megsértése esetében. Egyébként az Alkotmányban az ateista felfogással szemben nem a XII. fejezetben kellene egyebek mellett az államot alkotó polgárok alapvető jogaival és kötelességeivel foglalkozni, hanem az első fejezetben,míg az állam szerveire vonatkozó rendelkezéseknek ezt követően kellene szerepelnie.

3. Korábbi Ptk.-ban ill. Pp. -ben szabályozott lehetőség volt,hogy ha az állampolgár jogvitája egyetlen szervezethez,hatósághoz sem tartozik,akkor jogai érvényesítése érdekében a polgári bíróság előtt pert indíthat. / Nyilván az más kérdés, hogy az ún. bagatel perek korlátozásának más formát kellene találni./Jelezzük a Ptk. és a Polgári perrendtartás felülvizsgálatának párhuzamosan kellene történnie./ Utalunk itt olyan egyszerű dolgokra ami az állampolgárok számára megalázó helyzeteket idéz elő, s az elmúlt 25 évben nem lett megoldva: a tárgyalások szó szerinti jegyzőkönyvezése, ami alapvető jog kellene hogy legyen,pl. a peres feleknek ne a bíróval kelljen vitáznia mi kerüljön a jegyzőkönyvbe -így hogyan biztosítható a bíró „pártatlansága"-, mindent duplán mondanak el, egyszer a peres fél, egyszer a bíró, pl. bontóperekben, hogy a sok bíróságon a peres feleknek középen kell állniuk, ülniük jogi képviselőiktől elszakítva, mint a büntető perekben-bár ott sem indokolt, pl. a bíróságok nem közlik a peres felekkel a következő tárgyalások tervezett hosszát,bár ezt nyilván tartják,csak a büntető ügyekben tüntetik fel a megidézendő tanúkat,a polgári perek idézésein nem, már a bíróságok is forma nyomtatványokat használnak,de nem húzzák ki a nem az adott ügyre vonatkozó részeket stb.

A jogbiztonság elvével nem összeegyeztethető, hogy a bírósági ítéleteket így gyakran a II. fokú bírósági ítéleteket,végzéseket nem egyidejűleg közlik a felekkel, elfogadhatatlan,hogy gyakran a munkáltató előbb kapja meg az ítéletet mint az érintett/az más kérdés,hogy az ítélet munkáltatói közlése a jogkövető állampolgár alapvető személyiségi jogait sérti, különösen a letiltás alkalmazása./ A jogegyenlőség elvét sérti továbbá, hogy tartásdíj felemelése iránti ítélet előzetesen végrehajtandó, míg a leszállítási ítélet nem!? Kérdés,hogy kapcsolattartás szabályozásra vonatkozó ítélet miért nem minősül előzetesen végrehajtandónak-amikor gyakran fél évvel később kerül sor a II. fokú tárgyalásra. Az egyik szülő/és az I. fokú bíróság/ túlhatalmát jelenti az, hogy amíg a bíróság kimondja az ítélete előzetes végrehajthatóságát, addig az adós/kötelezett/ nem kérheti ennek felfüggesztését - mondván nem történt még végrehajtás - u.a. a jogosult ezt követően bármikor megindíthatja a végrehajtást,amiről az adós már csak a végrehajtási cselekmény során értesül, gyakran jogosulatlan előnyhöz jutva ezzel-ma már nem ritkaság pl. 1 millió Ft-ot meghaladó gyermektartásdíj hátralék megállapítása, ami az adóst és esetleg új családját lehetetlen helyzetbe hozza /!/

Nyilvánvalóan ez is bíróságok szervezeti megerősítését is igényelné,több jogi segítő, asszisztens stb. kellene a bíróságokra.. Jobban össze kellene kapcsolni a bírósági ítéletek és annak végrehajtási folyamatát,újragondolva az államhatalmi ágak elválasztásának elvét,természetesen át kellene gondolni a bírói függetlenség elvének betartása mellett a nyilvánvalóan jogsértő magatartás következményeit stb./ A CSJK egyébként számos jogterületet érint melyek helyzete szintén tisztázatlan./

4. Álláspontunk szerint tarthatatlan az a koncepcionális szemlélet,hogy nem a polgárok többségének jogviszonyai rendezésére koncentrál, nem általánosságban foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, hanem kiemel aktuálpolitikai szempontok szerint egyes kisebbségeket /pl. mozgássérültek, mentálisan sérültek,míg a más számos hátrányos helyzetűvel pl látás és hallás sérültekkel stb. nem foglalkozik. Természetesen nem azt kifogásoljuk,hogy ezen rétegek nyilvánvalóan kedvezőtlen helyzetével ne kellene törődni,akár hatékonyabban is./

5. Nem érthető, hogy tervezet miért tartózkodik korábbi közismert fogalmak alkalmazásától pl. fájdalomdíj?

6. A személyhez fűződő jogok megsértésének úgy gondoljuk még mindig nincs meg a kellő súlyú következménye,azaz a jogsértő nagyon gondolja meg,amikor mások életét tönkre teszi személyiségi jogsértésekkel, mert igen súlyos szankcióval kell számolnia./utalok itt az angolszász országok -különösen az USA bíróságai által kiszabott -sokszor irreálisan túlzónak tűnő többmilliós kártérítési ítéleteire!/ Senkinek sincs joga mások jogléte érdekét sérteni.

7. A koncepció nem tér ki a személyiségi jogsértések körében a valós tények a hamis színben való feltüntetésének jogkövetkezményeire!

8. Az alapítványrendelés visszavonhatatlansága súlyosan sérti az önzetlen alapító jogait, ha úgy látja nem valósult meg a kívánt cél intézkedhessen, azaz ne más gazdálkodjon az alapító pénzével.

9. A Családjogi könyvvel/CSJK/ kapcsolatban megjegyezzük az túlzottan a jelenlegi hibás,alapvető emberi-szülői- jogokat nem kellően biztosító gyakorlatra épül,nem valósítja meg a felek jogegyenlőségét, tervezet nem tisztázza a család fogalmát, nem szünteti meg válás -különélés -után az egyik szülő hatalmát a másik felett / a jelenlegi gyakorlat szerint a feleség túlhatalmát a volt férje felett!/ Kérdés hogy a méltányosság és gyengébbik fél védelme nem ezt az elvet takarj-e a burkolt formában? Tömegével tiltakoznak az apák amiatt is hogy a volt feleség férje után szerzett névviselését nem tilthatják meg jóllehet érdemtelenné vált már pl. a bontóper során tanúsított magatartásával is,nem is beszélve azokról a félreértésekről, ami újraházasodás esetén az azonos nevű feleségeknél bekövetkezik..

10. Az Alkotmány 15.§-a szerint „ A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét." A tervezet nem védi a házasság és a család intézményét, ami társadalom alappillére,csak aktuálpolitikának engedve az élettársi viszonnyal foglalkozik, ami nem lehet egyenlő ezzel.
/ A tervezet nyugat európai példára hivatkozik az élettársi kapcsolatok elszaporodásával összefüggésben, azt a hamis illúziót keltve honpolgárokban, hogy rövid időn belül elérhető az az életszínvonal ill. gazdagság, amit ott is évszázadok alatt halmoztak fel. Egyes természettudósok szerint a jelenleg ismert természeti kincsek készletei nem alkalmasak arra, hogy további 100 milliók arra az életszínvonalra jussanak és olyan individualista életmódot folytassanak, mint egyes fejlett országokban,ahol a népesség 65-70 %-a egyedül él. Azaz nálunk a megfogalmazott céloknak annak kellene lenni,hogy a családon -házasságon belül a férfi és a nő ill. a nő és a férfi összefogva, egymást megbecsülve, közösen nevelje gyermekeit. Ezen jogintézmény védelmét a jogalkotásban, de a bírói gyakorlatban is meg kellene teremteni A hatályos Csjt. a nemek harcát erősíti, amikor az egyik félnek egyoldalú hatalmat biztosít a másik sorsa felett,szerintünk a társadalmi konfliktusokat, feszültséget nem itt kellene levezetni.
/ A házastársi és élettársi kapcsolatok jogegyenlősítése azt fogja eredményezni,hogy még lazábbá válnak a családi kapcsolatok,mert az érintettek menekülni próbálnak az egyoldalúan szabályozott kötött családi kapcsolatok alól.